Az Európai Ügyészség felfüggesztené két EP-képviselő mentelmi jogát.
Az európai uniós tagállamok vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon üdvözölték, hogy Horvátország január elsejétől a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik, valamint hangsúlyozták, Bulgáriának és a Romániának a jövő év folyamán szintén biztosítani kell a csatlakozást a belső határellenőrzés nélküli övezethez – közölte az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtök este.
Charles Michel az egynapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón az európai uniós integrációval kapcsolatban közölte, a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács megadta a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának. A fontos lépést jelentő döntés határozott üzenetet küld az EU bővítés iránti elkötelezettségéről – húzta alá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az ukrajnai háború súlyos hatást gyakorolt az európai gazdaságokra, a negatív időszak jövőre is folytatódni fog. Felhívta a figyelmet, hogy jövőre Európában, 30 millió köbméternyi gázhiánnyal lehet számolni, amit lehet ugyan pótolni, de várhatóan magasan maradnak az energiaárak. Véleménye szerint gyors cselekvésre van szükség, minél előbb közös beszerzési platformot kell létrehozni, fel kell gyorsítani a megújulóenergia-projektek engedélyezését, és piaci korrekciós mechanizmust kell bevezetni a gázárakra. Reményét fejezte ki, hogy erről a három intézkedésről megállapodás születik az energiaügyi miniszterek hétfői tanácskozásán.
Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy az uniós vezetők egyértelmű megbízást adtak az Európai Bizottságnak arra, hogy már 2023 első negyedévében erős válaszintézkedést dolgozzon ki az amerikai klímavédelmi csomagra. Két szuperhatalom, az Egyesült Államok és Kína állami támogatásokat biztosít gazdasági szereplőinek, miközben Európa nem tesz semmit. „Nem az európai piacok megnyitásával kívánjuk megoldani a helyzetet” – fogalmazott a francia elnök.
Olaf Scholz német kancellár távozáskor adott nyilatkozatában, az uniós parlamenti korrupciós botránnyal összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a testület elnöke valóban végrehajtja az átláthatóság megerősítését célzó reformokat.
Az ügy nagyon komoly, megingathatja a demokráciába és a parlamentarizmusba vetett bizalmat
– jelentette ki. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi vitáról a német kancellár azt mondta, bízik abban, hogy a párbeszéd révén javulást érhető el amerikai partnerekkel.
0 Megjegyzések