Magyarország kétoldalú alapon kész folytatni Ukrajna pénzügyi támogatását, de semmiképp nem fog beleegyezni egy újabb közös európai uniós hitelfelvételbe ebből a célból - jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Szófiában.
A tárcavezető a Közép-Európai Kezdeményezés bulgáriai külügyminiszteri találkozóján üdvözölte, hogy az EU újabb támogatási csomagot készít elő Kijev számára, azonban hozzátette, hogy Magyarország jóval régebb óta segíti különböző módokon a szomszédos Ukrajnát azoknál, akik most az ország "legjobb barátaiként tüntetik fel magukat".
Felszólalásában rámutatott, hogy a kormány tíz- és
százmillió eurókban mérhető összegeket fordított az ukrajnai
egészségügy, oktatás, kulturális intézmények, illetve egyházak
támogatására, hazánk már a háború kirobbanása előtt is kivette a részét a
segítségnyújtásból.
"Készek vagyunk a pénzügyi támogatás
folytatására kétoldalú alapon, kétoldalú megállapodás alapján Ukrajna és
Magyarország között. De biztosan nem fogunk támogatni semmifajta közös
európai uniós hitelfelvételt ezen a téren" - közölte.
"Miért?
Mert egyszer már megtettük. Támogattuk a közös hitelfelvételt a
koronavírus-járvány idején, ez azonban több mint elég volt" -
fogalmazott.
Az Európai Bizottság havi 1,5 milliárd eurós
pénzügyi támogatási csomagot javasol Ukrajna jövő évi finanszírozási
szükségleteinek fedezésére, az erről szóló jogalkotási kezdeményezést
várhatóan még a héten be fogják mutatni.
Szijjártó Péter ezt
követően érintette a háborúra adott szankciós válaszokat. Úgy
vélekedett, hogy egyértelműen épp az ellenkezője történt annak, mint
amit ígértek a korlátozások elrendelésekor, ugyanis a háború egyre
brutálisabb és az orosz helyett az európai gazdaság kényszerült térdre.
Utóbbit
jól példázza, hogy Magyarország tavaly hétmilliárd eurót költött
energiaimportra, míg idén 19 milliárd eurót, és ha minden így megy
tovább, akkor jövőre 29 milliárd eurót fog - hangsúlyozta.
"Meg
kell értenünk, hogy ezen válaszintézkedések alapvetően kudarcot
vallottak. Az európai gazdaság szenved és az is világos, hogy ebből a
helyzetből ki profitál" - mondta.
Leszögezte: a kormány
nem fogja hagyni, hogy a magyarokkal fizettessék meg az ukrajnai háború
árát, az egyetlen megoldást pedig a béke jelenti, amelyről azonban
sajnos kevesen beszélnek. A miniszter végezetül a közép-európai térséget
érő migrációs hullámokról is szót ejtett, ezeket jelentős biztonsági
kihívásnak nevezve.
Kiemelte: Magyarország kettős nyomás alatt
áll, ugyanis már egymillió menekültet fogadott Ukrajna felől, és a
maradni kívánóknak ellátást biztosít, így nagyjából 1300 iskolában és
óvodában kezdték meg a tanévet ukrán gyerekek. Eközben viszont a déli
határ minden túlzás nélkül ostrom alatt áll, ott csak idén mintegy 230
ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a hatóságok.
Mint
mondta, utóbbi számok hasonlatosak a 2015-ös migrációs válság idején
tapasztaltakhoz, ráadásul egyes érkezők fegyverrel támadtak egymásra és a
határőrökre.
Szavai szerint a helyzetet az is nehezíti, hogy
Brüsszel a határvédelem támogatása helyett továbbra is "álszent
megközelítést" alkalmaz, bátorítja a bevándorlókat arra, hogy
meginduljanak Európa felé, így az embercsempészek üzleti modelljének
fenntartását is elősegíti, ami elfogadhatatlan.
0 Megjegyzések