Már az előkészületek hírére drágulni kezdett a gáz az amszterdami tőzsdén.
A Világgazdaság arrót tudósít, hogy az újabb szankciók említése a 100 eurót közelítő szintről 125 euró felé lökte a jegyzéseket. Hozzátették: a balti hármak (Észtország, Lettország és Litvánia), valamint Lengyelország sürgetésére készülődik Brüsszelben a kilencedik uniós szankciós csomag Oroszország ellen. Lapértesülések szerint az új pakkban bővítenék az energiaszektort érintő korlátozásokat, továbbá megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok terén való együttműködést Oroszországgal.
Tiltás alá esne a gyémánt-, illetve az acélimport,
valamint a cseppfolyós gázból készült termékek is. Az embergó
kiterjedne a szoftverek és a csúcstechnológia exportjára, illetve orosz
vízijárművek nem használhatnák az európai kikötőket, valamint orosz
tévécsatornák sem sugározhatnának az EU-ban.
Atom helyett takarékosság?
Az
új pakk Magyarország számára legveszélyesebb része a nukleáris
együttműködés tiltása lenne – nyilatkozta Litkei Máté, az MCC
Klímapolitikai Intézet igazgatója az M1-nek, írják. Hangsúlyozzák: a
szélsőbal régóta követeli, hogy a tiltások körébe bevonják a nukleáris
energiát is. „Ha az EU kormányai komolyan veszik a háború leállítását,
akkor az európai atomenergia-ipart le kell választani a Kreml
köldökzsinórjáról és helyette a takarékosságra, valamint a megújuló
energiára kellene fókuszálni” – nyilatkozta a CNBC-nek még a nyolcadik
csomag elfogadása utána Ariadna Rodrigo, a Greenpeace fenntartható
európai pénzügyekért felelős menedzsere.
Emlékeztettek: az előző
pakkok az orosz olajra, a gázra, valamint a szénre fókuszáltak, így
próbáltak meg – rövid távon nem sok sikerrel, viszont jókora inflációval
– fenyegető nyomást gyakorolni Moszkvára. A vezetékes gázszállítások
csökkenését az LNG-szállítások növekedése kompenzálja – jóval drágábban.
Az orosz LNG legnagyobb vásárlói közé Franciaország, Kína és Japán
tartozik, írják.
A nyolcadik szankciós kör tárgyalásai során
Magyarország és Bulgária fejezte ki a legerősebb tiltakozást a nukleáris
területek bevonása ellen, s ez minden bizonnyal most sem lesz másképp.
Hasonlóan állhat a kérdéshez az európai atomenergia nagyhatalomnak számító Franciaország is.
Az
atomenergia mellett foglalt állást Lengyelország is, az amerikai
Westinghouse-t kérte fel tervezett új erőművi építkezéseinek első
fázisára, egy másik pedig lengyel0ľdél-koreai együttműködésben épülne
meg. A gond ezzel csak az, hogy előbbi a tervek szerint 2033-ban állna
üzembe, a reaktort 2026-ban kezdik el építeni. Az orosz energiahordozók
híján a lengyelek így kénytelenek hosszú távon is a magas energiaárakat
elfogadni, írja a lap.
Brüsszelben azt is fontolgatják, hogy a
szankciókat kiterjesztik Iránra is valamilyen mértékben, válaszul arra,
hogy Teherán katonai drónokat szállít Oroszországnak. A kérdés ezek után
már csak az, hogy az ismét regionális befolyásának növelésére törekvő,
jelentős olajtermelő közel-keleti állam milyen válaszlépéseket akar
tenni az EU-felé, teszik hozzá.
Van gáz, vagy nincs gáz?
Az
erős oroszellenességükről ismert balti államok egyik képviselője, Urmas
Reinsalu észt külügyminiszter a Politiconak nyilatkozva azzal érvelt a
további szankciók mellett, hogy „az európai országoknak meglehetősen
magasan vannak a gáztartalékai”. A VG úgy fogalmaz, a diplomata nyilván
nem olvasta a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) közelmúltban publikált
figyelmeztetését, amely óva intette az uniós kormányokat és Brüsszelt
attól, hogy elbízza magát a gáztárolók magas töltöttségi szintje miatt.
Az
IEA szerint Európának már most el kellene kezdenie a felkészülést a
jövő télre, mert a várhatóan visszaeső orosz gázimport és az LNG növekvő
felhasználása miatt gázhiány alakulhat ki.
Brüsszel érthetetlen
okokból időről időre felveti az ársapka ötletét, nem törődve azzal, hogy
Moszkva egyértelművé tette: árkorlátozások esetén azonnal beszünteti a
szállításokat.
A felső árkorlát ellen egyébként az elfogultsággal
igazán nem vádolható holland gáztőzsdét felügyelő hatóság is kifejezte
ellenérzéseit. A magyar miniszter hasonlóan vélekedett az úgynevezett
szolidaritási mechanizmusról szóló javaslatról is.
„Vészhelyzet esetén a magyar tárolókból elfogadnák azt az orosz földgázt, amelyet ki akartak iktatni az európai piacról?
Ha elfogadják, akkor miért akarják kiiktatni, mennyiségi problémákat okozva ezzel?”– fogalmazott Szijjártó Péter.
0 Megjegyzések