Az ukrán külügyminiszter az orosz agresszió elkezdődésének első napjától arra sarkallja a nyugati világot, hogy szankciós politika folytatásával büntesse Oroszországot. Míg az ukránok a mai napig ezért lobbiznak, az EU kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője a minap elismerte, a szankciók nem fogják megállítani a háborút - írja a Mandiner.
A teljesség igénye nélkül az alábbiakban egy rövid felsorolást teszünk, amely szemlélteti, milyen módon és milyen büntetőintézkedéseket kért Moszkvára az Európai Uniótól Ukrajna külügyminisztere az ukrajnai háború hónapjai során.
Dmitro Kuleba a háború kitörésének napján, február 24-én az azóta már jól ismert, sokszor megismételt követelésekkel állt elő: a nyugati országok vessenek ki gazdasági büntetőintézkedéseket Moszkva ellen, Kijev számára pedig biztosítsanak katonai és pénzügyi segítséget. Twitter-üzenetében az ukrán külügyminiszter azt írta, hogy Putyin 1939 óta nem tapasztalt sötétségbe rántja Európát, az európai országok nem maradhatnak naivan passzívak.
Február 27-én sajtótájékoztatón kérte a miniszter az EU tagállamait, hogy
teljes embargót vezessenek be az orosz gáz- és olajszállításokra,
valamint teljesen, hermetikusan zárják el az orosz pénzügyi szervezeteket a SWIFT-rendszerről.
Március elsején az amerikai CNBC-nek nyilatkozva elmondta: a történelem fogja megítélni azokat a nyugati olajipari vállalatokat, amelyek még nem szüntették meg a kapcsolataikat az orosz Gazprommal. Kuleba név szerint megemlített több nyugati céget, majd felszólította őket, hogy szakítsanak meg minden üzleti kapcsolatot az oroszokkal, mert „aki békét akar, (...) annak ez erkölcsi kötelessége”.
Április 7-én Brüsszelben a NATO-tagállamok külügyminisztereivel való megbeszélésén az ukrán külügy vezetője hazája számára fegyvereket, Moszkva megbüntetésére pedig az eddigieknél keményebb szankciók bevezetését kérte.
Május 16-án a G7-országok külügyminiszteri ülésén vendégelőadónak meghívott Kuleba arra kérte a világ leggazdagabb államait, hogy vessenek ki új szankciókat Moszkvára, állítsák le az orosz kőolaj importját,
kobozzák el a területükön élő oroszok vagyontárgyait és fizettessenek háborús kártérítést velük Ukrajna számára.
Május 25-én a Világgazdasági Fórum davosi ülésén Kuleba kijelentette: az ukrán gazdaság jobban szenved az orosz támadásoktól, mint az orosz a nyugati szankcióktól, ezért a nyugati világnak abba kell hagynia az orosz termékek vásárlásával, ezzel „megölnék az orosz exportot”.
Június 8-án az ukrán fődiplomata a hetedik uniós szankciós csomag előkészítésekor előterjesztéseket juttatott el Brüsszelnek, amelyeknek a célja indoklása szerint az, hogy „teljesen elpusztítsa az orosz exportot”.
Július 18-án Dmitro Kuleba az uniós külügyminiszterekkel találkozva arra figyelmeztetett, hogy a szankciók gyengítése egy csapda. Mint fogalmazott, mindig rosszul sült el, amikor az oroszok követelésének Moszkva ellenfele engedett.
Augusztus 25-én Kuleba vendégszerzőként véleménycikket jegyzett a Politico nevű uniós hírportálon, amelyben azt írta, hogy Ukrajna azt kéri az EU országaitól, hogy az orosz hadsereg által elkövetett népirtás és agresszió miatt
zárják le határaikat az oroszok elől: nemcsak az üzletemberek, de az orosz turisták és a külföldön tanuló orosz diákok előtt is
– ez utóbbiak be nem engedése érvelése szerint azért lenne jogos, mert az oroszok többsége támogatja Putyin háborúját.
Szeptember 5-én az ukrán külügyminiszter Twitter-üzenetében arra kérte a nyugati államokat, hogy „maximális segítséget” nyújtsanak Ukrajnának, mert ebben az esetben Putyin hamarabb legyőzhető, és ezzel Európa hamarabb megszabadul az oroszok energiaügyi zsarolásától, illetve hamarabb kilábal majd az általuk okozott gazdasági bajokból.
Szeptember 21-én Dmitro Kuleba a háború eszkalálódásának közepén beszámolt a helyzet súlyosságáról az uniós külügyminisztereknek, akik ezt követően egy újabb szankciós csomag előkészítéséről döntöttek.
Miután október 10-én az orosz haderő kíméletlen rakétatámadásokat indított több ukrán város ellen, az ukrán külügyi tárca vezetője tárgyalást folytatott amerikai kollégájával, Antony Blinkennel, és
új szankciók kiszabását kérte Oroszországra.
Október közepén Kuleba Twitter-üzenetben felszólította az EU-t, hogy az oroszoknak történő drónszállítások miatt azonnal vessen ki szankciókat Iránra.
Végül egy utóbbi beszéd: november 14-én az uniós külügyminiszterek tanácsa előtt az ukrán külügy vezetője beszédében 10 pontba rendezte a háború következő, téli szakaszában szükséges teendőket, és első pontban a szankciók fenntartásának szükségességét említette, egy teljes energetikai embargó bevezetését kérte.
0 Megjegyzések