A Handelsblatt szerint a magyar miniszterelnök a kárpátaljai kisebbségekért vétózza a szankciókat.
A Handelsblatt szerint a magyar miniszterelnök a kárpátaljai kisebbségekért vétózza a szankciókat. Mint írták, magyarok százezrei élnek az országhatáron túl, Ukrajnában. Hozzátették, hogy a magyar-ukrán kapcsolatokban a magyar kisebbség helyzete továbbra is irritáló tényező. Magyarország kormánya nem követeli a mintegy 100 évvel ezelőtt megállapított országhatárok kiigazítását. A szimbolikus politika szintjén azonban az ország nagyon is a revizionista eszmék felé orientálódik a német lap szerint. Az elmúlt évek vitái az ukrán-magyar viszonyban az oktatási ágazatra és az állampolgárságra összpontosultak. Ukrajna nem engedélyezi a kettős állampolgárságot, de nem is bünteti azt aktívan.
A 2017-es új oktatási törvény pusztító hatással volt a kétoldalú kapcsolatokra.
A törvény célja ugyan az orosz nyelv használatának korlátozása volt a
német lap szerint, a pontatlan megfogalmazás miatt azonban más
nyelveket is érintett.
Szerintük Orbán relativizáló és semleges
Orbán egy júliusi beszédében hangsúlyozta, hogy az EU-nak ki kell maradnia a háborúból, és „Oroszország és Ukrajna közé kell állnia”. Ez a semlegesség a lap szerint egybeesik azzal, hogy a magyar miniszterelnök – szerintük – relativizálja az orosz háborús bűnöket, az Ukrajnának nyújtott támogatást humanitárius szempontokra korlátozza, és nagy megértést tanúsít Moszkva „biztonsági követelései” iránt.
Kijev ezért Putyin trójai falovának tekinti a magyarokat.
A külügyminisztérium szóvivője még „orosz propagandával” is megvádolta Orbánt. A lap leszögezte, hogy Orbán a Moszkvából érkező olcsó energiaszállítások mellett prioritásként kezeli a magyar kisebbség védelmét az ukrán határ menti Kárpátalján. Ahelyett azonban, hogy megvédte volna őket, Orbán Viktor Kelet és Nyugat közötti hintapolitikája kényes helyzetbe hozta a kárpátaljai kisebbséget: azzal gyanúsítják őket, hogy nem lojálisak az ukrán államhoz, amelyhez nyilvánvalóan kevéssé kötődnek.
0 Megjegyzések