Minden a szélsőjobboldali „fasisztákról” szól, miközben például a kommunisták megússzák a pejoratív jelzőket – írja Dave Seminara a Spectator World oldalán.
„Olaszországnak hamarosan meglesz az első női vezetője, és az amerikai baloldal dühöng. Meloni felemelkedése politikától függetlenül figyelemre méltó történet, de a média és a prominens demokraták fasisztának és a demokráciát fenyegető veszélynek állították be” – kezdi a cikk.
Joe Biden elnök egy közelmúltbeli beszédében erre utalt, arra célozva, hogy győzelme baljós fenyegetést jelent, hasonlót ahhoz, amit szerinte az úgynevezett Ultra-MAGA típusok jelentenek Amerikában. A New York Times úgy jellemezte őt, mint „egy posztfasiszta gyökerekből származó párt kemény jobboldali vezetőjét”.
A CBS News azt állította, hogy Meloni „fasizmussal kapcsolatos félelmeket keltett”, és győzelmét Hitler és Mussolini képeivel és klipjeivel állította párhuzamba.
Az MSNBC egy olyan cikkel szállt be, amelyben Marjorie Taylor Greene képviselőhöz és más „fehér feministákhoz” hasonlította, akik „kriptofasiszta és fehér nacionalista mozgalmak” részesei. A cikk azt állítja, hogy Meloni megválasztása „egyáltalán nem a feminizmus győzelme”, hanem inkább „annak példája, hogy egyes fehér nők hogyan használják fegyverként a nemiséget, és hogyan használják azt más nők és kisebbségek elnyomására”. A CNN a maga részéről „Giorgia Meloni győzelmet aratott és Mussolini óta Olaszország legszélsőjobboldali miniszterelnökévé vált” főcímmel közölt egy írást, amelyben
Melonit fasisztaként jellemzi, aki „félelmeket kelt az ország női jogainak jövőjét illetően”.
„A konzervatív világ vezetőinek szélsőjobboldaliként való ábrázolásának ez a mintája túlmutat Európán. A média megveti Brazília elnökét, Jair Bolsonarót is, aki október 30-án indul az október 30-i előválasztáson Luiz Inácio Lula da Silva volt elnökkel szemben. Melonihoz hasonlóan őt is „szélsőjobboldalinak” bélyegzik a hírügynökségek. Ezzel szemben Lulát, aki 18 hónapot ült börtönben korrupciós vádak miatt, amelyekért később felmentettek, soha nem bélyegezték szélsőbaloldalinak” – írja a cikk.
Miközben a média a Meloni-féle vezetők nem létező fenyegetéseit hangoztatja, szemet huny az amerikai érdekeket külföldön fenyegető valós veszélyek felett – írja a szerző. Ha Lula megnyeri az október 30-i előválasztást, akkor Latin-Amerika hét legnagyobb gazdaságát baloldaliak fogják irányítani.
Az olyan szélsőbaloldali vezetőket, mint Maduro, a perui Pedro Castillo, a bolíviai Luis Arce, a kolumbiai Gustavo Petro vagy akár a kubai Miguel Díaz-Canel, az amerikai média szinte soha nem azonosítja szélsőbaloldaliként.
Egy nappal 2021-es megválasztása után a perui Castillo például miniszterelnökké nevezte ki Guido Bedillót, egy marxistát, aki ellen a maoista gerillacsoporthoz, a Fényes Ösvényhez fűződő kapcsolatai miatt vizsgálat indult, és külügyminiszterré Héctor Béjart, egy 85 éves volt marxista gerillát. De ez nem volt elég ahhoz, hogy meggyőzze a New York Times-t, a Financial Times-t, a CNN-t és másokat arról, hogy „szélsőbaloldalinak” kell bélyegezni.
A cikk szerint a jó hír az, hogy a médiába vetett bizalom történelmi mélyponton van, és a konzervatívok világszerte keményen fellépnek az álhírek ellen. Meloni ezt tökéletesen hangsúlyozta a New York Timesnak adott nemrégiben megjelent interjújában. „Egész életemben azzal fognak vádolni, hogy fasiszta vagyok” – mondta. „De nem érdekel, mert az olaszok mindenesetre már nem hisznek ebben a szemétben”.
1 Megjegyzések