„A magyar társadalom sokkal pluralistább, szabadabb és békésebb, mint a német” – mondta a lapnak a miniszterelnök.
A
magyar kormány teljesíti az Európai Bizottság kéréseit, de abból kell
kiindulni, hogy mindig újabb és újabb kérések érkeznek majd – mondta
Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban, amely hétfőn jelent meg a
Budapester Zeitung című német nyelvű lap hírportálján.
A
kormányfő a magyar-német kormányzati kapcsolatokról elmondta, hogy a
német szövetségi kormány programját „egy világ választja el” a magyar
kormány programjától, a német kormányt alkotó koalíció legnagyobb ereje,
a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) pedig „a legmagyarellenesebb párt Európában”.
Így
„komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy áthidalhassuk a két
ország között egyre több területen meglévő különbségeket” – emelte ki
Orbán Viktor.
A legnagyobb ellenzéki erőtől, a jobbközép
CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló, ugyancsak ellenzéki Alternatíva
Németországnak (AfD) pártról szólva kifejtette, hogy „az államközi
kapcsolatok fontosabbak a pártok közötti kapcsolatoknál”, ezért
„kénytelenek vagyunk feláldozni az AfD-vel való kapcsolatokat a lehető
legjobb kormányközi kapcsolatok oltárán”, hiszen „a német demokrácia
sajátossága, hogy ha lépéseket tennénk az AfD-vel kapcsolatban, az
kihatással lenne a kormányközi kapcsolatokra”.
Hozzátette, hogy a
CDU „magyar szempontból ma már baloldali párt”, és ugyanez érvényes a
bajor CSU-ra is. A magyar-német viszonnyal összefüggésben arról is
szólt, hogy „Németország multikulturális társadalommá vált”, és
a magyar társadalom sokkal pluralistább, szabadabb és békésebb, mint a német társadalom”.
Mint
mondta, Németországban „liberális hegemónia uralkodik”, vagyis „csak
egy narratívának van helye a nyilvánosságban”, és „aki ettől eltér, az
már nem létezik ezen nyilvánosság számára”, Magyarországon viszont „a
közbeszéd pluralista struktúrájú”. Aláhúzta: „Németországban, de
általában Nyugat-Európában is kettős mércét alkalmaznak, amit mi,
magyarok semmiképpen nem tűrünk”, ugyanakkor nincs értelme a
Németországgal kialakult „politikai feszültség” fokozásának, mert „az
együttműködés sokkal fontosabb”.
Arról is szólt, hogy „a
következő 10-20 évben egyre több nyugat-európai fog hozzánk költözni,
mert Magyarország egy biztonságos, keresztény és a hagyományokra büszke
ország”. Hozzátette, hogy „az európai történelemben mindig nagy nyereség
volt a befogadó országok számára, amikor Nyugatról érkeztek
bevándorlók”, ezért Magyarország is szívesen látja a menekülteket, de
csak ha nyugatról érkeznek.
Háború: amerikai-orosz tárgyalásokra van szükség
Az
ukrajnai háborúról szólva kifejtette: „Európa jelenleg úgy támogatja
Ukrajnát, hogy a kontinens egy eszkalációs spirál irányába kényszerül”,
és „ha nem állítjuk meg ezt a folyamatot, akkor mi magunk is háborúba
kerülünk, bár ezt eddig nem akartuk”.
Mint mondta,
amit az EU most tesz, az teljesen tönkreteszi racionális és geopolitikai érdekeit”,
a
szankciókról szóló döntések „kizárólag erkölcsi és érzelmi alapon
születtek”. Jelezte: Németország látogatása során is hiába kereste „a
német energia- és szankciós politika racionális magját”.
Azokra
a kérdésekre, hogy mit kellene tennie Európának, azt mondta, hogy
„háborúkat gyenge államférfiak is kiválthatnak, de erősek kellenek a
békefolyamat kezdeményezéséhez és a háborúk lezárásához”, így a német
kormány remélhetőleg „előbb-utóbb belenő abba a szerepbe, amelyet
Németországnak az európai súlya okán valójában be kellene töltenie”.
Abban is lehet reménykedni, hogy visszatér Donald Trump volt amerikai
elnök és Benjamin Netanjahu volt izraeli kormányfő.
Hozzátette:
a háború „nem ukrán-orosz tárgyalásokkal fog véget érni, ehhez
amerikai-orosz tárgyalásokra is szükség van, amíg azonban a két félnek
nem egyértelmű érdeke a béke, addig a háború folytatódni fog”.
Arról
is szólt, hogy a kormány „tudatosan nem hánytorgatja fel„ az ukrajnai
magyar kisebbség és a jogaik elleni „támadásokat”, de ez „nem jelenti
azt, hogy amnéziában szenvednénk”.
A háború után a magyar kisebbség jogait is garantáló, átfogó megállapodást kell kötni a magyar-ukrán együttműködésről.
Az
EU jövőbeli nemzetközi szerepéről kifejtette, hogy a biztonság- és
védelempolitikában „több EU-ra van szükség”, a közösségnek „a saját
szuverenitása érdekében sokkal többet kell tennie katonai téren”.
A
tagországoknak is több pénzt kell biztosítaniuk a fegyverkezésre és a
védelemre, így az EU „akár be is tölthetné az Egyesült Államok
kivonulása által felszabaduló geopolitikai teret”.
Az uniós forrásokról
Az
EU-s támogatások ügyéről kiemelte, hogy az uniós intézményeket
„fegyverként használják” a kormány politikai ellenfelei, „büntetnek
minket, és nyilvánvalóan az uniós pénzzel zsarolnak”, aminek „nincs
jogalapja, ez egész egyszerűen zsarolás”. Mint mondta, a kormány nem
vitatkozni akar, hanem együttműködni, így „nincs bajunk” az Európai
Bizottság által kért 17 pont végrehajtásával.
„Mindet teljesíteni
fogjuk. De lefogadom, hogy közvetlenül ezután lesz egy 18., egy 19., és
így tovább” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: „abból indulok ki, hogy
ezután mindig újabb és újabb kérések érkeznek majd”. A lengyelek is
„mindent teljesítettek”, de „újabb követelések kerültek az asztalra” –
fejtette ki a kormányfő, hozzátéve: „egyértelmű, hogy a lengyel
kormányváltás kikényszerítéséről van szó”, és „végső soron Magyarország
esetén is ez lehet a cél”.
Kiemelte: „feltételezem, hogy az év
végén felszabadítják a nekünk járó pénzt”, hiszen „teljes mértékben
eleget teszünk minden technikai követelménynek”, így „hamarosan semmi
okuk nem lesz arra, hogy hosszú ideig megtagadják tőlünk a forrásokat”.
„Arra
számítok, hogy az év végéig alá tudjuk írni a szerződéseket az EU-val.
Azt azonban nem tudom megmondani, hogy pénz valóban érkezik-e majd”, de
Magyarországot pénzügyileg nem lehet sarokba szorítani”– mondta Orbán Viktor.
0 Megjegyzések