Küzdelmekkel teli két év után végre a helyére került Attila hun király mészkőszobra, az öt méter magas alkotást az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark főbejáratának előterében állították fel és leplezték le pénteken délelőtt, egy nappal az államalapítás ünnepe előtt. Az ünnepségre a határon túlról, Székelyföldről és Lengyelországból is érkeztek vendégek.
Az
ember leglényegesebb tulajdonsága az, hogy minek tartja magát, mi az
identitása. A mi esetünkben az eredet kérdése kulcskérdés, az, hogy
honnan és miért jöttünk, mit keresünk itt, mit akarunk létrehozni, és mi
a célunk. Összetett a kérdés
– jelentette ki pénteken délelőtt, az
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark főbejáratánál, Attila hun
király szobrának avatásán Kásler Miklós az emberi erőforrások korábbi
minisztere. Az ünnepi eseményen megjelent mások mellett Farkas Sándor,
az Agrárminisztérium miniszterhelyettese, Mihálffy Béla országgyűlési
képviselő, Gémes László, a Csongrád-Csanád megyei közgyűlés elnöke és
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, de érkeztek vendégek a határon
túlról, Székelyföldről és Lengyelországból is.
Kásler Miklós köszöntőjében kiemelte:
az eredetünkkel kapcsolatban teljesen egységes és folyamatos ismeretünk és tudásunk volt arról, hogy szkíták, hunok leszármazottai és magyarok vagyunk. A volt tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a magyar hagyományokban és legendákban, a délnémet gesztákban Attilát bölcs, megfontolt, államteremtő, nagy hadvezérnek ábrázolják, aki ha lehetett, megkímélte az ellenséget.
– Így hirdettük egészen az
1850-es évekig, amikor egy paradigmaváltás, jelentős változás történt. A
szkíta–hun, szittya–hun–magyar folytonosságot egy másik megközelítés, a
finnugor eredet szorította ki, és ennek lett az ellentétele a türk
rokonság – mondta el Kásler Miklós, hozzátéve, mindenki érezte azonban,
hogy az új eredetmítosz nincs rendben. A volt tárcavezető kifejtette,
hogy a valódi, ősi szellemiség mint a búvópatak még a Habsburg uralom
alatt is egészen napjainkig mindig megjelenik, összetartja a nemzetet,
és meghatározza, hogyan éljünk, mit tegyünk, és mi felé törekedjünk.
Kitért arra is, hogy az Isten pörölye jelző Attila esetében azt
jelentette, hogy a hun király olyan szemléletet, az egyszerűséget és a
tisztességet, a szkíta hagyományokat jelenített meg Európában, amelyek
korábban nem voltak. – Nem véletlen, hogy később egy mélyen hívő
keresztény dinasztia büszkén az ősének vallotta Attilát és népét, a
hunokat – fűzte hozzá Kásler Miklós, aki a szobor avatását rendkívüli
dolognak nevezte.
Tisztelgés a szobor előtt
Gémes László, a Csongrád-Csanád megyei közgyűlés elnöke beszédében megköszönte mindazok segítségét és támogatását, akik a szobor megalkotásában, szállításában és felállításában közreműködtek, és ismertette az alkotás felállításának többéves, nehézségekkel tűzdelt történetét.
A szobor fantasztikus lett, és a helyére kerülve igazi király vált a kőtömbből. Hosszú utat tettünk meg idáig, az ide vezető út göröngyös volt, de Madách Imre után szabadon: a mű kész, az alkotó pihen
– fogalmazott Gémes László, aki
rámutatott arra, hogy a kunhalomban, amelyen a szobor áll,
Csongrád-Csanád megye mind a hatvan településének földje benne van.
A
köszöntők után először a történeti emlékpark hagyományőrző lovasai
tisztelegtek a szobor előtt, majd jelképesen elhelyezték a hatvan
településről és a székelyföldi Korondról származó földet a szobor
alapjául szolgáló kunhalomnál. Ezt követően az Alföldi Szabadidő
Egyesület Hód Baranta szakosztálya ostormenettel járult hozzá az
ünnepséghez.
Megáldották az alkotást
Ezután
Kiss-Rigó László áldotta meg a szobrot. A szeged-csanádi püspök rövid
köszöntőjében azt emelte ki, hogy a Teremtő és a teremtmény, az Isten és
ember közötti kapcsolat egyik alapelve, hogy a kegyelem a természetre
épít. – Szent István, amikor a nemzet jövőjét a kereszténységgel
államként indította, nem a levegőre épített. A kereszténység nem olyan
maszlag, ideológia, mint a kommunizmus vagy balliberalizmus, amellyel ha
leöntik a nemzeteket, akkor egy színtelen, szagtalan, uniform
konglomerátum jön létre, hanem a kereszténység a természetre épít. A mi
esetünkben akkor lehetünk magyarok és keresztények, vallási, de főleg
kulturális értelmében is a szónak, ha tudatosan megismerjük
gyökereinket, táplálkozunk azokból, és mi is gyakoroljuk azokat az
erényeket, amelyeket Attila jelképez és testesít meg számunkra – mondta
el Kiss-Rigó László.
A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy
Attila Isten eszköze volt Európa nemzeteinek jövője alakításában a
történelem ura részéről.
A szobrot ezt követően Kásler Miklós,
Gémes László, Ciráki F. György, a szobor ötletgazdája és Kertész Péter,
az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója avatták fel.
Kalandos történet
Attila
hun király szobrának az ügyét a Magyar Nemzet karolta fel két éve, még
2020 nyarán. Megírtuk akkor, hogy egy gávavencsellői műhelyben letakarva
várja új tulajdonosát Attila hun király öt méter magas mészkőszobra,
amelyre térítésmentesen lecsaphatott bármelyik hazai önkormányzat. A
feltétel az volt, hogy hajlandó legyen elszállíttatni, valamint méltó
helyen és módon felállítani a szobrot.
Kifejtettük akkor, hogy az
alkotást Ciráki F. György orvos kezdeményezésére a felvidéki származású
Parlag István szobrász készítette el Petró Attila gávavencsellői
kőfaragó vállalkozó műhelyében.
A szobor megalkotásához Ciráki F.
György kikérte mások mellett Pap Gábor művészettörténész és Hidán Csaba
történész, harcművészet-oktató véleményét is.
Közben Ciráki F.
György helyszínt próbált keresni a szobornak, ami nagyon nehéz
vállalkozás volt. Az orvos egyeztetett több hazai jelentkezővel,
kiutazott a Felvidékre, még Erdélyből is érdeklődtek a lehetőség iránt,
de az alkotás csak nem talált gazdára. Aztán az események akkor
gyorsultak fel, amikor megjelent a cikkünk az alkotás kálváriájáról.
Ennek köszönhetően sok helyről érdeklődtek a szoborról, és a választás
végül az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkra esett. Ez a megoldás
azért is volt kézenfekvő, mert a történeti emlékpark kapcsolódik
Attilához, a hunokhoz. A főbejárat előtere az ötletgazda, Ciráki F.
György számára pedig azért is megfelelő, mert az emlékparkban, alig száz
méterre ott van Árpád vezér szobra.
Megírtuk korábban azt is:
először úgy volt, hogy a szobrot még tavasszal, március 30-án
leleplezik, de akkor újabb akadályok, kivitelezési nehézségek merültek
fel, így az ünnepséget el kellett halasztani.
Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
0 Megjegyzések