Noha a nemzetközi liberális fősodor erősen támadta a magyar álláspontot számos kérdésben, az utóbbi évek legjelentősebb ügyeiben rendre hazánknak lett igaza – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a magyar nagykövetek éves értekezletén.
A
minisztérium közleménye szerint a tárcavezető beszéde elején kiemelte,
hogy a kormánypártok minden korábbi rekordot megdöntő választási
eredménye a magyar külpolitika teljesítményének is fontos
visszaigazolása, ami az eddigi stratégia még erőteljesebb végrehajtására
kell sarkalljon.
Az elmúlt években komoly ellenszélben kellett
végezni a munkánkat, mivel a mi kormányzati stratégiánk alapvetően megy
szembe a nemzetközi liberális mainstreammel. Ezért nyilvánvalóan mi
kegyelmet és támogatást ebben a dimenzióban nem remélhetünk. Nem is
akarunk, nincs is rá szükségünk” – szögezte le.
Szijjártó Péter kihangsúlyozta, hogy az utóbbi időszakban minden egyes fontos ügyben a magyar kormánynak lett igaza.
Kiderült,
hogy a mainstream által elementáris erővel támadott álláspontjaink és
döntéseink voltak a helyes álláspontok és a helyes döntések” – mondta.
Példaként, négy kritikus pontként a bevándorlás elleni határozott
fellépést, a hatékony koronavírus-védőoltások származási országtól
független biztosítását, a segélyezés helyetti beruházástámogatást és az
ukrajnai háborúból való kimaradást említette.
Szijjártó Péter
kijelentette: a nemzeti érdek érvényesítésére alapuló külpolitika a
sikeres külpolitika, ehhez kell egy “nagy adag vagányság” is, de
láthatóan meghozza az eredményeket. Közölte, a külpolitikai stratégia a
kölcsönös tiszteleten alapszik, a cél a lehető legjobb kapcsolatok
kiépítése Magyarország fejlődése érdekében.
Nem azért küldünk
nagyköveteket sehova, hogy ott beledumáljunk, hogy az állomáshelyen
hogyan kéne csinálni a dolgokat, mert ahhoz nekünk semmi közünk
nincsen” – mutatott rá, hozzátéve, hogy ez fordítva is így van.
A
jövőben sem fogjuk elviselni azt, ha egy másik ország képviselője azt
gondolja, hogy azért jön ide, hogy minket megtanítson egy jobb vagy más
típusú életre, mert köszönjük szépen, mi azt nem kérjük” –
figyelmeztetett.
A miniszter elmondta, hogy napjainkban a
válságok és veszélyek korát éljük, amelyben meg kell óvni hazánkat a
negatív hatásoktól, ehhez viszont mindenekelőtt a veszélyek
beazonosítására van szükség.
Kiemelte a háborút és annak
biztonsági következményeit, leszögezve, hogy Magyarország továbbra sem
fog fegyvereket szállítani Ukrajnába. A fegyveres konfliktusból fakadó
gazdasági visszaesést is nagy kihívásnak nevezte, üdvözölte, hogy ennek
ellenére idén ismét export- és beruházási csúcs dőlhet.
Beszélt
az energiabiztonságról és aláhúzta, hogy a kormány ezen a téren nem
ismer semmilyen kompromisszumot, nincs az a nemzetközi politikai cél,
amely felülírná az ország ellátására vonatkozó felelősséget, európai
uniós szinten még csak tárgyalni sem hajlandó Budapest
energiaszankciókról.
Mindaz a szemfényvesztés, amit Európa
nyugati fele folytatott az energiaellátás szempontjából, az egész
egyszerűen nem tartható a tél közeledtével (…) Előbb-utóbb lehull a
lepel, a király meztelen, vagy van fűtés, vagy nincs”– mondta, úgy
vélekedve, hogy az orosz import kiváltása sem rövid, sem közepes távon
nem lehetséges. Kitért arra is, hogy a háború és az amiatti
élelmiszerellátási válság nyomán újabb migrációs hullámok indulhatnak,
ez esetben pedig egy migrációt támogató brüsszeli politika tragikus
lehet.
Végül a “rossz európai válaszokat” is érintette, mondván,
Magyarországnak a racionalitás hangján kell szólnia, még ha ez méltatlan
politikai támadásokhoz is vezet.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a
sikerhez továbbra is segíteni kell a magyar cégek exporttevékenységét és
a külföldi vállalatok hazai beruházásait, biztosítani kell az ország
energiaellátását, szuverén, nemzeti döntéshozatalon alapuló külpolitikát
kell folytatni, illetve fenn kell tartani a politikai stabilitást,
ezért fel kell lépni mindenfajta méltánytalan külföldi támadással
szemben.
Itt Európában azt a kommunikációs képzetet próbálják
előállítani, hogy mi, magyarok egyedül maradtunk. Egyrészt ez Európában
sem igaz (…), ráadásul ezen az európai és észak-amerikai kommunikációs
buborékon kívül a magyar kormányzati és azon belül a külpolitika
megbecsültsége egyértelműen minden idők egyik legmagasabb szintjén van –
hangsúlyozta.
0 Megjegyzések