Az Alapjogokért Központ szakértői nem számítanak arra, hogy lezárul a hazánkkal szembeni jogállamisági eljárás, és hozzájutunk végre az uniós forrásokhoz. Kovács István stratégiai igazgató a Mandiner kérdésére elmondta: eljön majd a pillanat, amikor az európai országoknak dönteniük kell, hogy saját állampolgáraikat támogatják-e vagy Ukrajnát.
urópa jelenleg fejjel rohan a szakadék felé, és nem igazán látszik, hol van az a pont, ahol visszafordulhatna – ezzel a nem túl bizakodó felütéssel kezdte sajtótájékoztatóját Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, amelyben az Európai Unió őszi politikai évadának eseményeit vették végig. Mint mondta, az előttünk álló néhány hónapban kulcsfontosságú események következnek a közösségben, amelyek Magyarország, Európa és egyben a világ sorsát is meghatározhatják.
Így rögtön szeptember elején – immár a cseh elnökség alatt – rendkívüli energetikai ülésen tekintik át a helyzetet a tagországok szakminiszterei. Az eddigi nyilatkozatok pedig azt valószínűsítik,
hogy valamilyen piaci beavatkozásra készül az Unió, megálljt parancsolva az energiaár emelkedésének.
Kovács elmondta: sok mindent meghatároz majd Ursula von der Leyen, az
Európai Bizottság elnökének az Európai Parlamentben elmondandó
programalkotó-értékelő beszéde is, amely lehetőséget adna a
szembenézésre. Ugyanakkor a stratégiai igazgató szerint nyilvánvaló,
hogy az Európai Parlament további, Oroszország elleni szankciókba
próbálja belehajszolni az Európai Bizottságot.
Megint jöhet a zsarolás
Magyarország szempontjából fontos lesz a francia Gwendoline Delbos-Corfield EP-képviselő által készített, hazánkról szóló jogállamisági jelentés, amit Kovács István szerint
joggal nevezhetünk újabb Sargentini-jelentésnek,
Hiszen ugyanolyan csúsztatások és hazugságok vannak benne, mint a megelőzőben.
„Ezzel megint az uniós jogalkotókat próbálják majd zsarolni, hogy büntessék meg hazánkat. Ugyanakkor ez a jelentés annyiban különbözik a korábbitól, hogy semmilyen jogi következménnyel nem jár az elfogadása” – jegyezte meg Kovács István.
Kovács emlékeztetett: a magyar kormány elküldte válaszlevelét a Bizottságnak a költségvetési kondicionalitási eljárásban, minden aggályra reagálva. A Bizottságnak szeptember 22-ig van lehetősége értékelni a magyar választ, ugyanakkor, amennyiben azt nem tartja kielégítőnek, újabb szakaszába lépteti a jogállamisági eljárást és egy javaslatot tesz majd le az Európai Tanács asztalára, amelyben konkrét pénzügyi korrekciókat is előirányozhat. Nem tudjuk, ez mit jelenthet jelenleg, lehet szavazati jog felfüggesztése vagy forráselvonás is – mondta a stratégiai igazgató.
Kovács szólt arról is, hogy több tagállamban is választás lesz, így például Olaszországban, amelyben érdemben változtathat az európai erőviszonyokon.
Szerinte jelenleg lehetetlen megjósolni, hogyan alakul a politikai klíma Európában, de összességében
nagyon negatív forgatókönyv is valósággá válhat az ősszel,
amennyiben az Unió nem változtat az álláspontján. Ez jelenthet recessziót, az infláció további növekedését, az energiahordozók árának drasztikus emelkedését.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet: az energiafelhasználás tekintetében –
amennyiben nem változik a teljesen elhibázott uniós szankciós politika –
egyre több tagállam keres majd különutas megoldásokat.
Csak a támogatások egy részének megszerzésére van remény
Intenzív négy hónapra számít Kovács Attila, az AK európai uniós kutatási igazgatója is, aki azonban szintén nem vár pozitív elmozdulást.
Aminek szemtanúi vagyunk Brüsszelben, az minden várakozásunkat alulmúlta
– jellemezte a helyzetet Kovács Attila.
A kutatási igazgató nem számít arra, hogy az ellenünk indított jogállamisági eljárás lezárul szeptember végén.
Szerinte az EB nem vállal olyan arcvesztést, hogy két levélváltás után befejezze az eljárást, ebben az esetben a Parlament biztosan nekikesne. Kovács inkább azt valószínűsíti, hogy az EP ki fogja kényszeríteni a Bizottságtól, hogy tegyen büntetőjavaslatot hazánk ellen.
Szerinte ezt a prognózist erősíti az EB megbízhatatlansága és
szavahihetetlensége, amelyet a lengyelek már megtapasztalhattak. Ezzel
együtt az EP-parlamenttől való félelem szintén sokat nyom majd a latba.
Eljön a pillanat, amikor dönteni kell majd
Kérdésünkre, hogy a kibontakozó nyugat-európai energiapánik hogyan befolyásolja majd a háborúhoz való hozzáállást, Ukrajna politikai, pénzügyi vagy katonai támogatását, Kovács István elmondta: Ukrajna támogatása nagyon sokba kerül, eurómilliárdokba.
Lassan pedig elfogy a nekik felajánlható volt szovjet fegyverzet, és innentől a tagállamok csak saját maguknak drágán vásárolt modern fegyvereket adhatnák Ukrajnának.
Ráadásul már most arról beszélnek, hogy hány százmillió euróba kerül majd Ukrajna helyreállítása, miközben havi szinten is hatalmas költséget emészt fel az ország – egy lélegeztetőgépen lévő nem működő állam – működtetése.
„Ha viszont az energiaválság miatt Európa súlyos recesszióba
kerül, akkor az a kérdés merül fel, hogy a saját állampolgárainkat
segítsük vagy Ukrajnába öntsük a pénzt. Sajnos bármennyire is egyértelmű
lenne a válasz, az uniós vezetők nem biztos, hogy ezt adják majd” – figyelmeztetett Kovács István.
0 Megjegyzések