Mivel a német fegyverkészletek fogytán vannak, az ország védelmi iparának kifejezetten Ukrajna számára kellene fegyvereket gyártania – mondta Annalena Baerbock külügyminiszter.
A német minisztert a ZDF televíziónak adott szerdai interjújában arról kérdezték, hogy Kijev győzni tud-e az Oroszországgal folytatott konfliktusban.
“Ezt nem tudjuk” – válaszolta, de megígérte, hogy Berlin “mindent megtesz” Ukrajna megsegítésére.
Baerbock
ugyanakkor elismerte, hogy Kijev fegyverekkel való ellátása egyre
nehezebbé vált Németország számára, mivel saját hadserege is
felszereléshiányban szenved.
“Sajnos itt olyan a helyzet, hogy abszolút hiány van a saját készleteinkben”
– mondta a zöldpárti politikus.
A
német védelmi iparnak ezért “kifejezetten Ukrajna számára kellene
hardvert gyártania”, ahelyett, hogy az országnak saját arzenáljából
kellene fegyvereket megosztania.
Baerbock elmondta, hogy megérti
Volodimir Zelenszkij kormányának vágyát, hogy több fegyvert kapjon, de
ragaszkodott ahhoz, hogy Berlinnek a jövőre is gondolnia kell. Fel kell
készülniük arra, hogy az ukrajnai konfliktus 2023-ban is folytatódhat –
figyelmeztetett.
Németország Iris-T légvédelmi rakétarendszerét a
következő hetekben szállítják Kijevbe, és az év végéig további
fegyverszállítások várhatóak, “hogy az ukránok meg tudják védeni
magukat” – jelentette ki.
Oroszország ukrajnai katonai műveletének
hat hónappal ezelőtti megindulása óta Olaf Scholz német kancellárt
bírálatok érték, amiért láthatóan vonakodik az Ukrajnának ígért
fegyverek leszállításától.
Berlin eddig tüzérségi lövegeket,
vállról indítható rakétákat és légvédelmi önjáró lövegeket szállított,
de a Kijev által kívánt kifinomultabb légvédelmi rendszereket és
tüzérségi radarberendezéseket nem.
Scholz a múlt héten
megismételte, hogy Berlin sok fegyvert küldött Kijevnek, és ezt továbbra
is folytatni fogja. A kancellár azonban azt is hangsúlyozta, hogy a fő
hangsúlyt arra helyezi, hogy “biztosítsa, hogy Ukrajnában ne legyen
eszkaláció”.
Hétfőn a német védelmi minisztérium közölte, hogy elérték saját készleteik kimerülésének határát.
Oroszország
február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev
nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a
donyecki és luganszki régióknak különleges státuszt biztosítson az ukrán
államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött
jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán
elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet
időnyerésre és “erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.
2022
februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz
köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa
magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati
katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva
teljesen indokolatlan volt.
Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
0 Megjegyzések