Jöhetnek a vármegyék, a főispánok és az összevont választások.
A
Magyar Nemzet arról ír, hogy a héten folytatja a munkáját az
Országgyűlés, a politikai viták mellett pedig két fontos törvényjavaslat
vitája is megkezdődik. Az egyik az alaptörvény tizenegyedik módosítása,
ami azt tartalmazza, hogy egy napon tartsák 2024-től az európai
parlamenti és az önkormányzati választásokat, valamint azt, hogy
visszatérjen a tradicionális vármegye elnevezés. A másik javaslat pedig a
frakciófinanszírozást érinti, amivel elejét vehetik a baloldal
„trükközésének”, írják, hogy kevesebb képviselővel több állami
támogatáshoz jutnak.
Vármegyék?
Ma a
politikai vitáké lesz a főszerep, az ülés napirend előtti
felszólalásokkal kezdődik, majd interpellációk és azonnali kérdések is
várhatók. A héten a legfontosabb téma az alaptörvény tizenegyedik
módosítása lesz, amelynek vitája holnap kezdődik meg. A javaslatot még
múlt kedden nyújtotta be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Az
indítvány szerint
2024-ben az önkormányzati választásokat egy napon tartanák az európai parlamenti képviselők választásával.
A
kormánypárti politikus szerint a módosítás azért lenne indokolt, mert
idén az országgyűlési választás, valamint az azzal egy napon tartott
országos népszavazás lebonyolítása több mint tízmilliárd forint
költségmegtakarítást eredményezett. A módosítás emellett tartalmazza az
ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását
is: a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira
való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik.
Az
indoklás szerint a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az
államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak.
A
vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és
államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus
kommunista rendszer szüntette meg, írja a lap, így szerintük a kifejezés
visszaállítása a mai magyar jogrendbe pedig biztosítja, hogy az
ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább
éljenek. A javaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők
kétharmadának igen szavazata szükséges.
Vége a „trükközésnek”
Az
alaptörvény újabb módosítása mellett a tisztelt Ház megkezdi a vitát az
országgyűlési törvény módosításáról szóló javaslatcsomagról is, amit
Kocsis Máté Simicskó Istvánnal, a KDNP frakcióvezetőjével közösen
nyújtott be a parlamentnek. A változtatás főleg a frakciófinanszírozást
érinti, mivel az új ciklusban hatmilliárd forinttal többe kerülnének a
jelenlegi szabályok mellett a baloldali frakciók az államnak.
A
kormánypárti előterjesztés véget vet a baloldal „trükközésének”, írják,
hogy az egy közös listán indult pártok a parlamentben hat frakciót
alakítottak: miközben nyolcszázezer szavazót veszítettek az április 3-i
választásokon 2018-hoz képest, hárommilliárd forinttal többe kerülnének
az adófizetőknek.
Az előző ciklusban egy kormánypárti képviselő 2,2 millió forintjába került az államnak, míg egy baloldali honatya 3,1 millióba,
ami
a jelenlegi szabályok szerint az új parlamentben egy kormánypárti
honatyánál 2,6 millióra, míg egy baloldali képviselőnél 4,6 millióra
növekedne. A törvénymódosítás előterjesztői szerint ez nincs rendben,
havonta képviselőnként másfél millió forint többlete keletkezne a
baloldalnak, holott kevesebben lettek.
A Fidesz és a KDNP
frakcióvezetőjének javaslata egy új számítást tartalmaz. Elvonja a
baloldaltól a szerzett hárommilliárdot, a kormánypártok pedig leadnak
kétmilliárd forintot, de egy ellenzéki képviselő még az új rendszerben
is többe fog kerülni, mint egy kormánypárti. A pártok az így
megtakarított pénzzel hozzájárulnak a rezsivédelmi alaphoz. Emellett
változtatni fognak a felszólalási időkereteken is.
Most három és félszer több beszédidő áll az ellenzéki frakciók rendelkezésére, mint a kormánypártokéira.
Főleg
a törvényjavaslatok vitája esetében lehet csökkentés, de ott is
megmarad az ellenzéki túlsúly, a napirend előtti felszólalások
időkeretén viszont nem kívánnak változtatni.
Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
0 Megjegyzések