A fiatalok körében elképesztő népszerűségnek örvendő platform lehet az új uniós szabályok nagy vesztese.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Európai Unió társjogalkotói megállapodtak a digitális tér rendszabályozását célzó Digital Services Act (digitális szolgáltatásokról szóló törvény, DSA) keretrendszeréről. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a DSA új alapokra helyezi az Európai Unióban működő online szolgáltatásokat és biztosítja az online szféra biztonságát. Arról viszont kevesebb szó esett eddig, hogy
az új jogszabály életbe lépése nem is a Facbookon vagy a Twitteren idézi majd elő a legnagyobb változásokat, hanem a dinamikusan növekvő TikTok videómegosztó platformon.
A DSA célja egy biztonságos és elszámoltatható online környezet megteremtése. Ennek érdekében a rendelet többlépcsős követelményrendszert fogalmaz meg. A több mint 45 millió aktív felhasználóval rendelkező online platformokra vonatkoznak majd a legszigorúbb követelmények. A platformoknak ezentúl belső panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmusokat kell működtetniük, és alá kell vetniük magukat külső és független ellenőrzéseknek is.
A TikTokot eddig minden szempontból egyfajta titkolózás övezte. Újabb platform révén sokkal kevesebb tudományos tanulmány, illetve újságíró foglalkozott a működésével, így nincs pontos képünk a megosztott tartalmak életútjáról. Ez azt is jelenti, hogy a TikTok esetében arról sincsenek pontos adatok, hogy egy adott tartalom milyen hatással van a felhasználóra, vagyis e platform társadalmi hatásait is homály fedi. Pedig egy feltörekvő platformról van szó:
a Facebooknak 8 évébe telt, hogy elérje az egymilliárd felhasználót, a TikTok ezt 5 év alatt teljesítette.
A TikTokkal kapcsolatos sötétben tapogatódzásról részben a platformot tulajdonló, pekingi székhelyű ByteDance cég üzletpolitikájának az eredménye. A kínai cég nem engedett hozzáférést az alkalmazásprogramozási felületeihez (API), miközben a Facebook és a Twitter igen, így esetükben a kutatók egyértelműbb képet tudtak alkotni a megosztott tartalmakról. Ettől függetlenül az utóbbi két online felület átláthatóságát, illetve fogyasztóvédelmi magatartását is lehet kritizálni – ahogy ez legutóbb a Német Fogyasztói Szervezetek Szövetsége is tette –, de a két óriáshoz képest a TikTok a leginkább átláthatatlanul működő online platform.
A DSA által előírt független ellenőrzések és adatszolgáltatások, a jogsértő tartalmak eltávolítására célzó törekvések, a belső panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmusok, valamint a hirdetőkre vonatkozó bizonyos információk közzétételének kötelezettsége rendesen fel fogja kavarni az állóvizet. A hirdetésekre vonatkozó új előírások is várhatóan a TikTokot fogják a leginkább érinteni, hiszen a DSA megtiltja a kiskorú felhasználókról gyűjtött adatok felhasználását célzott hirdetéshez.
A kínai platform most még a 13 évesek számára is engedélyezi a célzott hirdetések megjelenítését.
A New York Times-on két éve nyilvánosságra hozott belső levelezésekből kiderül, hogy a TikTok amerikai felhasználóinak harmada 14 éves vagy annál fiatalabb gyerek. Emiatt lehet, hogy a bevételmaximalizálás érdekében az adatgyűjtésre épülő hirdetések piacán is a fiatalokat célozza a platform.
A TikTok szóvivője, Brooke Oberwetter ugyanakkor üdvözölte a DSA átláthatóságot célzó rendelkezéseit, a platform szerinte elkötelezett amellett, hogy „az átláthatóság révén építsen bizalmat” felhasználóival. A valóság viszont az – a PR-nyelv keretén túl –, hogy
a digitális szolgáltatásokról szóló törvény életbelépésével a TikTok-nak is változtatni kell majd üzletpolitikáján,
ezzel pedig az egyre nagyobb versenyelőnyre szert tevő kínai vállalatnak jóval kedvezőtlenebb körülmények között kell megküzdenie az elsősorban amerikai konkurenciával.
0 Megjegyzések