A kormány folyamatos tárgyalásban áll a bizottsággal, „de megvannak azok a vörös vonalak, amiket a magyar választók húztak meg” – szögezte le a miniszter.
A magyar kormány új négyéves
mandátumának kezdetén fontos az Európai Unióval való konstruktív
párbeszéd fenntartása – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter
Brüsszelben hétfő délután, az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó
minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
A civil szervezetek ügye
Varga
Judit az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: várhatóan júniusban
hivatalos látogatást tervez Brüsszelbe, hogy tanácskozást folytasson
Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztossal. Mint mondta, a
látogatása során fel fogja hívni az Európai Bizottság figyelmét arra,
hogy a magyar kormány már sok olyan uniós elvárásnak felelt meg
amelyekről „a bizottság továbbra is úgy kommunikál, mintha nem történt
volna meg”. Példaként említette a civil szervezetek átláthatóságáról
szóló törvényt, amit a kormány hatályon kívül helyezett, majd a
bizottság elvárásaival összhangban lévő megoldást talált rá.
„A
bizottságnak ezt az ügyet le kell zárni, a magyarok teljesítették, amit
elvártak tőlük” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a törvény célja
továbbra is „a civil szervezetként megjelölt, jelentős forrássokkal és a
közéletre befolyással bíró szereplők” átláthatóságának biztosítása.
7-es cikk szerinti eljárás
Varga
Judit a 7-es cikk szerinti eljárás részeként tartott hétfői
meghallgatást Magyarország jogállamisági helyzetéréről a „süketek
párbeszédéhez” hasonlította: véleménye szerint a folyamat „párhuzamos
monológokból” áll, nem valódi párbeszédből, ami ugyancsak bizonyítja,
hogy politikai eljárásról van szó, aminek semmi köze a jogállamisághoz.
Mint mondta, a hétfői meghallgatás konklúziója annyi lett, hogy a téma
továbbra is napirenden marad az Általános Ügyek Tanácsában.
„Nekünk
továbbra sincs más dolgunk, mint hogy ebben az eljárásban megfeleljünk a
magyar emberek bizalmának: választóink döntöttek, hogy milyen uniós
politikát folytasson a kormány, hogy védje meg a határokat, családokat,
nemzeti szuverenitást” – jelentette ki.
Jogállamiság
A
jogállamisági mechanizmus Magyarország elleni megindításáról azt
nyilatkozta, hogy a bizottság a magyar kormánytól egyelőre információkat
kért, tévhit, hogy szankciókról, pénzmegvonásról van szó.
„Az az
alapállás, hogy a folyamat végén olyan forrásokat vonnának meg
Magyarországtól, amit egyelőre még rendelkezésünkre se bocsátottak” –
tette hozzá. Kiemelte: a kormány folyamatos tárgyalásban áll a
bizottsággal, „de megvannak azok a vörös vonalak, amiket a magyar
választók húztak meg, többek között a gyermekvédelmi törvény és az
magyar energiaellátás biztonsága, ezeket nem lehet átlépni”.
Európa jövője
A
május elején lezárult, Európa jövőjéről szóló konferenciasorozattal
kapcsolatban Varga Judit azt mondta, hogy az az európai emberek
véleményéről kell, hogy szóljon. Mint említette, magyar részről több
mint 2600 javaslat született, amelyekből az olvasható ki, hogy a
magyarok a nemzetállami hatásköröket tiszteletben tartó Európához
szeretnének visszatérni, ha kell, az uniós szerződések módosítása által.
„Lehet,
hogy nem a föderalistáknak tetsző irány ez, de legitim álláspont. Az a
javaslat pedig, ami az egyhangúság eltörlésére irányul, nem szolgálja a
nemzetállamok és a kisebb tagállamok érdekeit” – fogalmazott.
Energiaárak
0 Megjegyzések