A dán kormány nem garasoskodik, ha a klímavédelemről van szó. Most éppen 675 millió koronát különítettek el egy alapba, amiből a növényi alapú táplálkozással kapcsolatos innovációkat finanszírozzák. Közben azt sem felejtik, mi produkál bevételt, így a sertésipar is fejlődik.
Új szelek
Tavaly augusztusban mutatták be az ENSZ legutóbbi klímajelentését, ami meglehetősen borús képet festett a jelenlegi állapotokról. A dokumentum kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben az üvegházhatású gázok (köztük a metán, ami sokkal jobban melegíti a légkört, mint a szén-dioxid) kibocsátása minden addigi rekordot megdöntött, ezért rendkívül gyors cselekvésre van szükség. A novemberben megrendezett glasgow-i klímacsúcs már próbált gyakorlati megoldásokat találni, óriási előrelépést jelenthet például, hogy 105 ország vállalta a metánkibocsátás 30 százalékos csökkentését az évtized végéig, igaz, éppen az a Kína nem ment ebbe bele, amelyik a bolygó egyik legnagyobb kibocsátója.
A metánkibocsátás csökkentésének leglényegesebb eleme az állattenyésztés drasztikus visszaszorítása és a növényi alapú táplálkozás kiszélesítése lenne.
A szennyezésben a szarvasmarha-tenyésztés toronymagasan vezet, utána a birkák és a disznók következnek a listán, utóbbi kettő ugyan jócskán lemaradva a tehenektől, de a tenyésztett állatok óriási, több milliárdos száma miatt nagyon is reális veszélyként.
Számos kísérlet folyik különböző táplálékkiegészítőkkel és takarmányadalékokkal, amelyek elméletileg gátolják az állatok gyomrában a metántermelést, a klímavédők azonban ragaszkodnak ahhoz az állásponthoz, amely szerint a húsfogyasztási szokásainkon kell változtatni a bolygó megmentése érdekében, hiszen ha kisebb a kereslet a húsra, akkor csökken az állatállomány és a szennyezettség mértéke is. Komoly érv a kezükben az állatok itatása is: jelenleg az összes vízfogyasztás mintegy felét használja el az állattartás, márpedig az évszázad egyik legnagyobb kihívását éppen a globálisan apadó vízkészlet okozza.
A húsfogyasztás tudatos csökkentésének gondolata elég népszerű lett Európában, legalábbis erre utal néhány olyan kimutatás, ami kifejezetten az ilyen irányú motivációt vizsgálta. Hogy ez mennyire erős és egyenletes, arra majd pár esztendő múlva kapunk választ, mindenesetrevannak államok, ahol a kormány jelentős anyagi eszközökkel segíti a növényi alapú étrendre átállás propagálását és eszközeinek bevezetését.
Közéjük tartozik Dánia, ahol a növényi alapú élelmiszerek térhódítása
2018 óta elég látványossá vált. Ezt erősítendő, az idén a Dán
Élelmiszerügyi, Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium létrehozott egy
675 millió dán koronás (35 milliárd forintos) alapot, hogy tovább
népszerűsítse a növényi táplálkozást, illetve olyan innovációs
törekvéseket finanszírozzon, amelyek segítenek a húsfogyasztás
visszaszorításával a klímavédelmi célok elérésében. A The Plant Fund
elnevezésű projekt a növényi alapú ételek piaci szegmensének növelését
tűzte ki célul, amely jelenleg még mindig elenyészőnek mondható a
húsipari ágazatéhoz képest.
Helló, röfik!
A helyzet azonban korántsem olyan idilli és egyszerű, mint ahogyan képzelnénk. Dániáról azonnal a sertéstenyésztés ugrik be mindenkinek, nem véletlenül. A tenyésztésnél alkalmazott csúcstechnológia a világ élmezőnyébe repítette az országot export-területen, és a cseppet sem alacsony ár ellenére a malachús kivitele a mezőgazdasági összbevétel 40 százalékát teszi ki. Hogy mekkora méretekben folyik a sertéstenyésztés az országban, jól jelzi, hogy a Danish Crown húsipari vállalat legnagyobb vágóhídján hetente több százezer sertés húsát dolgozzák fel, míg élőállat tekintetében a dánok pár évvel ezelőtt még több mint 15 millió sertést exportáltak külföldre.
A helyzet éppen 2018 környékén változott, akkoriban sok gondja akadt az ágazat szereplőinek. Komoly problémákat okozott például a Németország területéről érkezett, Dániában egyáltalán nem őshonos vaddisznó-populáció növekvése. A sertéspestis réme ott lebegett a tenyésztők feje felett, a kormány így az állatok levadászása és egy nagy port kavart dán-német határkerítés felállítása mellett döntött. A probléma megoldódott, jelenleg az ország vaddisznómentes, ám a gondok megmaradtak. A COVID-hullám újabb kihívásokat hozott, hiszen sertések is megfertőződtek, a rendszeres aszályos időjárás miatt az országban pedig nem lehetett elég takarmánynövényt termeszteni, így
a gazdák külföldről, jócskán áron felül szerezték be a szükséges mennyiséget,
miközben a sertések felvásárlási ára csökkenő tendenciát mutatott. Mindezt fokozta a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az a piaci kiesés, amit a Brexit okozott 2020-tól. Nem véletlen tehát, hogy a növényi táplálkozás éppen ebben az időszakban kezdett az érdeklődés középpontjába kerülni.
A dánok azonban nem adták fel. A tradícióra, versenyképességükre, a nagyon is jól működő vállalati fúziókra és persze a bőkezű kormányzati támogatásokra építkezve tekintenek a jövőbe. Az összeolvadási rendszer hatékonysága már bizonyított. Míg húsz évvel ezelőtt még több mint 16 ezer sertéstelep működött az országban, napjainkra – a fúzióknak köszönhetőn – már csak töredéke. Jó példa erre a már említett Danish Crown, Európa egyik legnagyobb hústermelő vállalata, amelyben több ezer sertéstenyésztő előállító és részvénytulajdonos is egyben. Míg a dán kormány egyfelől komoly összegeket és lehetőséget biztosít a növényi alapú táplálkozás lehetőségeinek növelésére, egy pillanatig sem feledkezik meg arról, hogy az ország exportbevétele szempontjából mit jelent a húsipar. Minden segítséget igyekszik megadni a szektornak,
azt azonban elvárja, hogy a piaci szereplők tartsák magukra nézve is kötelezőnek a klímacsúcson megfogalmazott célokat.
0 Megjegyzések