A szankciók beláthatatlan következményeket okoznának az egész kontinensen.
„Amennyiben a brüsszeli terv, az oroszok elleni azonnali olajembargó megvalósulna, benzin és gázolajhiány lenne az egész kontinensen, amely azokban az országokban, amelyeknek nincs tengerpartja, óriási méreteket öltene” – írja az Origo.
Hozzáteszik: különösen igaz ez az egykori
szocialista országokra, amelyeknek olajellátása történelmi okokból az
Oroszországból érkező vezetékekre alapul. Így a szankciók beláthatatlan
következményeket okoznának Magyarországon:
azonnal áruhiány alakulna ki a boltokban, és gyakorlatilag leállna a gazdaság.
A
benzin ára azonnal 700 forint, a gázolajé 800 forint lenne literenként,
és 5-6 milliárd eurónyi (1800-2200 milliárd forint) hiány keletkezne a
magyar költségvetésben. Nem véletlen, hogy a magyar kormány a végsőkig
el fog menni, hogy megakadályozza a lépést. A portál összeszedte az
embargót érintő részleteket!
Abban nincs vita a szakértők között,
hogy a Brüsszel által tervezett, Oroszországgal szembeni
kőolajembargónak erősen negatív hatása lenne az egyes uniós tagállamok
gazdaságára. Ez kiemelten igaz Magyarországra (és Szlovákiára), mivel a
nyers kőolaj 60 százaléka az oroszoktól a Barátság kőolaj vezetéken
keresztül érkezik. Ez az olaj ráadásul Urál típusú, úgynevezett nehéz
kőolaj, különbözik a nyugati piacokon beszerezhető Brenttől.
A MOL-nak két finomítója érintett a folyamatban: a százhalombattai és a pozsonyi, mindegyik Urál típusú nyersolajat tud feldolgozni. Márpedig az Európai Unió vezetése által erőltetett, úgynevezett alternatív kőolajokra való átállás költséges és időigényes. A MOL számításai szerint ha Magyarország az oroszországi ural típusú (nehéz) olajról más, brent (könnyű) olajtípusra váltana, az jelentős költségekkel (nagyságrendileg 400-500 millió dollárral, akár 150 milliárd forinttal) járna, és nem mellesleg 2-4 évbe telne – jegyzi meg az Origo.
Ha Brüsszel terve megvalósulna, akkor az orosz exportőrök a nyersolajat és a finomított olajat, tehát az üzemanyagokat más piacokra irányítanák át. Ennek pedig értelemszerűen az lenne a következménye, hogy Európából eltűnnek ezek a mennyiségek. Így Magyarország nem tudna a kontinensről finomított benzint vagy gázolajat beszerezni. Így pedig maradna az Európán kívüli megoldás, csakhogy az Adria vezetéken leghamarabb fél év múlva lehetne az embargó miatt kiesett mennyiséget pótolni.
Komoly következmények
Egy azonnali embargó ellátás-biztonsági kockázatot eredményezne, áruhiány veszélye fenyegetne.
Magyarország
éves dízelfogyasztása 4,6 milliárd liter, benzinfogyasztása pedig 2
milliárd liter, aminek több mint 30 százalékát nem lehetne gyorsan
pótolni. Ennek pedig beláthatatlan következményei lennének:
Egy ilyen helyzetre a gazdaság kényszerből a fogyasztás jelentős csökkenésével reagálna, ami már idén azonnali gazdasági recesszióhoz vezetne.
Az Origo megjegyzi, hogy az ellátás-biztonsági
kockázat csökkenthető egy hosszabb átállási időszak alkalmazásával.
Ebben az esetben viszont a finomítók leállása és átállítása miatt
kérdéses, hogy finomított üzemanyagot, benzint és gázolajat, honnan és
milyen áron tudna importálni Magyarország. Feltételezni lehet, hogy egy
turbulens piaci helyzetben Magyarország nagyon nehezen tudna megfelelő
mennyiségben hozzájutni a finomított kőolajhoz, illetve ha mégis hozzá
is jut, a beszerzési ár vélhetően igen magas lenne.
Arról nem is
beszélve, hogy a 480 forintos benzinárstop fenntarthatósága jelentősen
megnehezülne. Abban az esetben, ha a jelenlegi szintről (106 amerikai
dollár/hordó) – egy esetleges olajembargó következtében – 130-140
amerikai dollár/hordó árszintre emelkedik a Brent ára, akkor nehezen
lehetne tovább védeni a 480 forintos árat. Kiesne a belföldi termelés és
az ország importra váltana. A megemelkedett árú Brentből csak külföldön
lehetne olajat finomítani ez sokkal drágábbá válna, mint a jelenlegi
belföldön, uráli típusú olajból finomított termék.
Az
importfüggőség jelentősen megnövekedne, az ellátásbiztonság romlana.
Továbbá 480 forintos benzinárstop helyett itthon közel 700 forint lenne a
benzin és közel 800 forint lenne a gázolaj literenkénti ára.
A
gazdasági hatások feltárásánál arra kell figyelemmel lenni, hogy a hazai
fogyasztók mekkora ársokkal szembesülnének, és ebből fakadóan mekkora
fogyasztás csökkenéssel és emiatt növekedési áldozattal járna egy ilyen
forgatókönyv. Mindez a teljes, éves fogyasztói inflációt 3,5-4
százalékponttal növelné, miközben a gazdasági növekedést mintegy 3-3,5
százalékponttal fékezné.
Magyarország GDP-jében mindez 5 milliárd eurónyi veszteséget okozna.
Ezt
a „gazdasági veszteséget” tovább növelhetik a MOL finomítóinak,
szállítási útvonalak átállási költségei, ami elérheti az 1 milliárd
eurót, így a teljes veszteség akár 6 milliárd euróra (kb. 2200 milliárd
forintra) is nőhet.
A magyar kormány nem engedi veszélyeztetni a magyar olajellátást
A fentiek tükrében nem meglepő, hogy a magyar kormány nem támogatja Brüsszel terveit, hiszen az az országra nézve végzetes következményekkel járna. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Kazahsztánban egyértelművé tette, hogy Magyarország nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná Magyarország energiabiztonságát.
0 Megjegyzések