Kína riválisai szerint szinte szemtelenül építkezik az indiai területeken, hidakat, falvakat épít – vajon mikor sokall be a másik nukleáris nagyhatalom, India?
Háború vagy béke – ez itt a kérdés
2020 májusában India megdöbbenve látta, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) több száz négyzetkilométernyi területet foglalt el a határvidéken, az ő Ladakh régiójában. Ez katonai összecsapások sorozatát váltotta ki, melyek az eddigi leggyorsabb rivális csapatösszevonást indították el a himalájai régióban.
India ellentámadásai végül visszaszorították a PLA-t néhány területről, az elmúlt 15 hónapban azonban kevés előrelépés történt a feszültség megszüntetéséért. Mivel több tízezer kínai és indiai katona áll vigyázzban a határ mentén, katonai patthelyzet alakult ki.
A patthelyzet viszont nem jelent stagnálást.
Kína többek között 624 militarizált falut és új hadviselési infrastruktúrát épített ki a határ mentén.
Ezen felül Kína nemrégiben hidat is épített a Pangong-tó felett – amely a múltban katonai összecsapások helyszíne volt –, ezzel pozícióinak megerősítését ígéri India Ladakh régiójának egy részén. Utakat és biztonsági létesítményeket is épített a Bhutánhoz tartozó területen azért, hogy hozzáférjen India határának egy különösen sebezhető szakaszához, amely a „Csirke nyak” néven ismert keskeny folyosóra néz, és amely összeköti India északkeleti részét a szárazfölddel – állítja Brahma Chellaney, az újdelhi Center for Policy Research stratégiai tanulmányok professzora.
A professzor szerint Kína azt reméli, hogy mindez lehetővé teszi számára, hogy feltételeket diktáljon Indiának: vagy elfogadja az új felállást – amelyben Kína megtartja az általa elfoglalt területeket –,
vagy kockáztat egy veszélyes háborút, amelyben Kína maximalizálja előnyét.
A tengerek felett is átvenné az irányítást Kína
Kína májusban a Kína-Mianmar Gazdasági Folyosó (CMEC) segítségével sikeresen lebonyolított egy teherszállítást a mianmari Yangon kikötőjéből egészen a kínai Yunnan tartományig.
A CMEC továbbá lehetővé teszi a Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészetének (PLAN), hogy a Bengáli-öbölben ellenőrizze Indiát, és hogy a kínai olajszállítmányok elkerüljék a Malakkai-szorost.
A The Economic Times szerint az USA-nak és Indiának közös érdeke, hogy a PLAN ne férhessen hozzá az Indiai-óceánhoz.
„Az amerikai haditengerészeti hírszerzés szerint
2030-ra a PLAN 67 új nagy felszíni hajóval és 12 új nukleáris meghajtású tengeralattjáróval fog rendelkezni,
ami elegendő lesz az Indiai-óceán ellenőrzéséhez. Kína úgy növeli haditengerészetét, hogy 2030-ra uralja a tengereket, 2049-re pedig az USA-t megelőzve a legnagyobb haditengerészettel akar rendelkezni” – állítja az indiai lap.
A jelentések szerint akár 125 külföldi hajó is jelen lehet egyszerre az Indiai-óceánon – a második világháború óta ez rekordmennyiség.
0 Megjegyzések