Ausztráliában 1996-ban a Porth Artur városában elkövetett mészárlás pont elég volt ahhoz, hogy a kormány vasszigorral tegyen rendet a fegyvertartási szabályozásban. Fenyegetőzhettek a lobbisták, nem hatott meg senkit.
A május 24-i texasi iskolai gyilkosságok újra rávilágítottak az Amerikai Egyesült Államok tehetetlenségére és kormányának impotenciájára a fegyvertartási szabályozás kapcsán. A terület lobbija ellen semmit nem tudnak tenni, az alkotmány második kiegészítése annyira erős muníció, hogy hiába az újabb és újabb tömeggyilkosságok, soha nem történik törvényi változtatás.
A világ más pontjain az emberi életet drágábban mérik a lövedékeknél. A szintén elég militarista alapfelfogású Ausztráliában – ahol ugyancsak bivalyerős volt a lobbitevékenység fegyvertartási ügyben – a múlt évezred végén unták meg az értelmetlen lövöldözést. 1996. április 28-án egy Martin Bryant nevű 28 éves fiatalember Porth Arturban egy étteremben elővette félautomata puskáját, ahol mindössze negyed perc alatt kivégzett tizenkét vendéget. Az ámokfutást nem hagyta itt abba, mire elfogták, már harmincöt emberrel végzett és huszonhárom másikat megsebesített. Összesen 1035 évnyi börtönre ítélték, de a történet annyira felkorbácsolta az indulatokat, hogy a törvényhozók is elérkezettnek látták az időt a drasztikus beavatkozásra a fegyvertartással kapcsolatos szabályozás területén.
Ezen az állásponton – szemben Amerikával – nem tudott változtatni a hagyományosan nagy hatalmú fegyverlobbi sem. Az ausztrál kormány egész egyszerűen úgy döntött, hogy az állampolgárok határozott álláspontjára a nekik tetsző módon fog reagálni.
John Howard, az akkori frissen kinevezett kormányfő személyesen tárgyalt minden törvényhozóval és előkészítővel, aki érintett lehetett az ügyben. Miután meggyőzte őket a fegyverhasználat szigorításának szükségességéről, rekordidő alatt elfogadtatta a National Firearms Agreement elnevezést kapott törvényt, amely drákói szigorral szabályozza azóta is a fegyvertartást. Egyetlen tollvonással betiltották az automata, félautomata fegyverek és a vadászpuskák használatát, de ennyivel nem elégedtek meg. Mindazoktól, akik rendelkeztek ilyen fegyverekkel, begyűjtötték azokat, piaci értéken alapuló kártérítést fizetve érte. Az új fegyverek vásárlását szigorú feltételekhez, engedélyekhez, regisztrációhoz kötötték, a központi nyilvántartást pedig a legkomolyabban ellenőrizték. Ahogyan a törvény betartását is: az engedély nélküli fegyvertartás súlyos pénz- vagy börtönbüntetést vont maga után.
Az ausztrál kormány természetesen tudott a háttérben zajló lobbitevékenységről és a lakosság militáns felfogású részének haragjától, de hajthatatlan maradt.
(Howard egy ízben úgy próbálta elmagyarázni álláspontját egy fegyverpárti csoport tagjainak, hogy közben golyóálló mellényt viselt.) Mire vége lett a kisebbség felháborodásának, mintegy 650 ezer puskát gyűjtött be a hatóság.
 |
| John Howard egykori ausztrál miniszterelnök (MTI/EPA/AAP/David Moir) |
Az országban még mindig elképesztő mennyiségű – a 2020-as becslések szerint 3,5 millió – kézifegyver van a lakosság tulajdonában, de az 1997-ben hatályba lépett törvény létjogosultságát világosan tükrözik a statisztikák: 42 százalékkal csökkent a fegyveres emberölések és a tömeggyilkosságok (a definíció szerint négy vagy több ember megölése egy időben és egy helyen) száma. Utóbbiból a törvény meghozatala előtti évtizedben tizenegy történt, míg a szabályok bevezetése utáni huszonöt évben mindössze három.
Az ausztrál kormány nagyon komoly társadalmi támogatással alkotta meg a fegyvertartásra és használatra vonatkozó törvényeit, szembeszállva minden ellenérdekkel, befolyásolási kísérlettel és lobbieszközzel.
0 Megjegyzések