A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a jövőben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a magyar kormányzati struktúrában is a miniszterelnökség irányítása alá tartoznak majd.
A nemrég
közzétett új kormányzati struktúrában a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá
tagozódnak be. Mint köztudott, idáig az elhárítás, vagyis az
Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) a belügyiminiszter, míg a hírszerzés, azaz
az Információs Hivatal (IH) a külügyminiszter irányítása alá tartozott.
Az új szerkezetben az AH és az IH mellett a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat (NBSZ), valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi
Elemző Központ (TIBEK) is a miniszterelnökség fennhatósága alá kerül.
A
sajtóban már napok óta kiszivárgott részinformációkra reagálva többen
példátlan hatalomkoncentrációt emlegettek, ám ha a nemzetközi
gyakorlatot szemügyre vesszük, egyértelműen kiderül, hogy számos
országban hasonló szabályozás honosodott meg.
Szinte
végeláthatatlan azon államok listája, ahol a szolgálatok közvetlenül a
miniszterelnöknek vagy a kormányfő kabinetirodájának jelentenek. Ezekből
hozott példákat a Mediaworks Hírcentrum.
Németország
A
német Bundesnachrichtendienst (BND) feladata, hogy külpolitikai és
biztonságpolitikai szempontból releváns információkat gyűjtsön és ezt a
szövetségi kormánynak jelentések, valamint elemzések formájában
elérhetővé tegye. A BND szövetségi hivatalként a szövetségi kancellár
hivatalának hatáskörébe tartozik.
Franciaország
Franciaországban
a 2017-ben felállított Nemzeti Hírszerzési és Terroristaelhárítási
Koordináció (Conseil national du renseignement, CNRLT) az elnöki hivatal
része. Az elnökségi szerv feladata, hogy koordinálja a hírszerzési
ügynökségek általános munkáját, illetve, hogy a Nemzeti Terrorelhárítási
Központon (Centre National de Contre-Terrorisme, CNCT) keresztül
irányítsa az ügynökséges terrorellenes harcát.
Olaszország
Olaszországban
is a miniszterelnöki hivatal része az Információvédelmi Részleg
(Dipartimento delle Informazioni per la Sicurezza, DIS). A 2007-ben
felállított hivatal feladata többek között az államtitkok védelme, a
titkosszolgálatok által gyűjtött adatok koordinálása és adminisztrálása.
A részleg a miniszterelnökség alá tartozó nagyobb olasz hírszerzési
rendszer része, melynek további tagjai: a miniszterelnökség alá tartozó
hírszerzési államtitkár (ha kinevezik), a minisztériumok közötti
köztársaságvédelmi bizottság (Comitato Interministeriale per la
Sicurezza della Repubblica, CISR), a Külső Hírszerzési és Biztonsági
Ügynökség (Agenzia informazioni e sicurezza esterna, AISE), valamint a
Belső Hírszerzési és Biztonsági Ügynökség (Agenzia informazioni e
sicurezza interna, AISI).
Spanyolország
Spanyolországban
a miniszterelnök tanácsadó részlegeként működik az ország Nemzetvédelmi
Részlege (Departmento de Seguridad Nacional, DSN), melyet 2012-ben
alapítottak. Nevéből eredendően elsősorban a nemzetvédelemmel
kapcsolatban látja el tanáccsal Spanyolország miniszterelnökét, hogy a
kormány a kellő politikai intézkedéseket tudja meghozni.
Portugália
A
Portugál Köztársaság Információs Rendszere (Sistema de Informações da
República Portuguesa, SIRP) a portugál hírszerzés koordináló szerve.
Feladata, hogy a bel- és külbiztonsággal, a függetlenséggel, illetve a
portugál állam egységével és integritásával kapcsolatos veszélyekre
figyelmeztesse a kormányt. Alá tartozik a Biztonsági Hírszerzési
Szolgálat (Serviço de Informações de Segurança, SIS), valamint a Védelmi
és Stratégiai Információs Szolgálat (Serviço de Informações
Estratégicas de Defesa, SIED) is. A SIRP a portugál miniszterelnök
közvetlen fennhatósága alá tartozik.
Lengyelország
Lengyelországban
a miniszterelnöki kabinetiroda alá tartozik a lengyel kormány
államvédelmi elemző részlege, nemzetvédelmi részlege, kibervédelmi
részlege, valamint adatkezelési részlege is. Az államvédelmi elemző
részleg nevéből adódóan Lengyelország biztonságával kapcsolatban látja
el a kormányt elemzésekkel, a nemzetvédelmi részleg koordinálja a
nemzetvédelmi intézmények munkáját, illetve végrehajtja a miniszterelnök
feladatait a titkosszolgálatokkal kapcsolatban, a kibervédelmi részleg
elsősorban az országos kibervédelmi rendszer működéséért, míg az
adatkezelési részleg az adatnyilvánossággal kapcsolatos politika
megfogalmazásáért, és a belső, valamint külső kormányzati szervek
adatainak megosztásáért felel.
Csehország
Csehországban
az Információvédelmi Szolgálat (Bezpečnostní Informační Služba, BIS)
tölti be a hírszerző szerepét. A szolgálat a kormánynak (a
miniszterelnöknek és a minisztereknek), illetve a Cseh Köztársaság
elnökének jelent.
Görögország
Az 1953-ban
alapított görög Nemzeti Hírszerzési Szolgálat (Ethnikí Ypiresía
Pliroforión, EYP) feladata az információszerzés, az elhárítás, a
terrorizmus elleni harc, valamint az érzékeny jellegű állami
kommunikáció biztonsága. A szolgálat kizárólag Görögország
kormányfőjének jelent.
Egyesült Királyság
Az
Egyesült Királyságban a nemzetvédelem és a hírszerzés a National
Security Secretariat, valamint a Joint Intelligence Organisation képében
szintén a miniszterelnöki kabinetiroda része. A két szervezet közül a
Joint Intelligence Organisation felelős a hírszerzésért, melyet a
miniszterelnöknek és a National Security Councilnak biztosít.
Egyesült Államok
Az
Egyesült Államokban az Office of the Director of National Intelligence
(ODNI) közvetlenül az elnöknek jelent. Az ODNI feladata, hogy irányítsa
az United States Intelligence Communityt a hírszerzés integrálásában,
valamint szintén az ODNI felelős a President’s Daily Briefért (PDB),
amely egy, az elnöknek eljuttatott napi hírszerzési összefoglaló. A
ODNI-t vezető igazgató egyúttal a Nemzetbiztonsági Tanács (National
Security Council) tagja is, mely közvetlenül a Fehér Ház részét képezi. A
tanács az amerikai elnök elsődleges fóruma, melynek feladata, hogy az
elnök tanácsadóival és kormányának tagjaival a nemzetvédelemmel
kapcsolatban, valamint külügyi kérdésekben tárgyaljon. Ugyancsak
közvetlenül a Fehér Házhoz tartozik az Office of National Cyber Director
is, melyet 2021-ben hoztak létre, és amelynek feladata, hogy az elnököt
kibervédelmi kérdésekben tanácsokkal lássa el.
Izrael
Izrael
nemzeti hírszerző titkosszolgálata, a Moszad feladata, hogy az állam
szükségletei szerint a nyilvánosság bevonása nélkül információkat
gyűjtsön, továbbá hogy kapcsolatot tartson más országok hírszerzésével. A
Moszad eleinte a külügyminisztérium alá tartozott, azonban 1951-ben azt
a döntést hozták, hogy a szervezet kizárólag a miniszterelnöknek
feleljen a miniszterelnöki kabinetiroda 25 egységének egyikeként.
Szintén az izraeli miniszterelnök alá tartozik az Izraeli Biztonsági
Ügynökség (Sabak/Sin Bet), mely az ország belbiztonsági szerve.
Argentína
Argentínában
a 2015-ben felállított Szövetségi Hírszerzési Ügynökség (Agencia
Federal de Inteligencia, AFI) feladata, hogy a kormányzat számára
hírszerzési jellegű információkat gyűjtsön. Az ügynökség az argentin
elnöki hivatal része.
Brazília
Brazíliában
az argentin hírszerzéshez hasonlóan az elnöki kabinetiroda része a
Brazil Hírszerzési Ügynökség (Agência Brasileira de Inteligência, ABIN),
melyet 1999-ben alapítottak.
Ausztrália
Az
ausztrál Office of National Intelligence az ausztrál miniszterelnöknek,
illetve a kormány nemzeti védelmi bizottságának felel. A szervezet
2018-ban jött létre, feladata pedig, hogy a NIC (National Intelligence
Community) szervezeti irányítását lássa el, valamint a lehetséges összes
forrás felhasználásával hírszerzési tevékenységet végezzen a
kormánynak, illetve fenntartsa az ausztrál állam birtokában lévő Open
Source Center névre hallgató adatgyűjtő központot.
Japán
A lista korántsem teljes, de jól mutatja, hogy az új magyar szabályozás összhangban van a nemzetközi gyakorlattal.
0 Megjegyzések