Elmaradtak a beruházások a termelői és finomító szektorban, nincs elég kapacitás.
Miközben Európa próbálja megfékezni Moszkvát és véget vetni az ukrajnai agressziónak, tovább folytatódnak az oroszországi olajszállításokat is érintő egyeztetések, a még formálódó hatodik szankciós csomag részeként megszüntetnék az orosz kőolaj, illetve kőolajtermékek behozatalát az Európai Unióba az év végéig, azzal a kitétellel, hogy több ország haladékot kapna – írja a Világgazdaság.
A közel-keleti országok az egyedüli olajtermelők, amelyek elegendő többletkapacitással rendelkeznek az esetleges kompenzációra, a másik lehetőség pedig az Egyesült Államok lenne, azonban a tengerentúlról behozható nagyon könnyű nyersolaj nem felelne meg az európai igényeknek – mondta Robin Mills, a dubai Qamar Energy vezérigazgatója a CNN-nek.
In this week's @TheNationalNews energy newsletter: EU ban on Russia oil moves forward; "far too much complacency" on energy cut-offs; record $2.5T govt petroleum income; knee-jerk windfall taxes; ecological dead zones in eco-C sequestrationhttps://t.co/dKpFdt1Ddc @QamarEnergy pic.twitter.com/Msw65pqQ1r
— Robin Mills (@robinenergy) May 4, 2022
Míg a közel-keleti országok birtokolják a világ bizonyított olajtartalékának csaknem felét, az elemzők szerint az infrastrukturális beruházások hiánya, a konfliktusok, a politikai szövetségek és a szankciók miatt a régió nem tudná megmenteni Európát.
A járvány következtében kialakult globális keresleti sokk, valamint a tiszta energiaforrások irányába való elmozdulás még inkább visszább vetette az olajtermelési kapacitások bővítését. 2020-ban az olajtermelők egyharmadával költöttek kevesebbet a tervezettnél beruházásokra, valamint 30 százalékkal kevesebbet, mint 2019-ben. Ráadásul a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb adatai arra utalnak, hogy egyes globális olaj- és gázipari társaságok a befektetéseik diverzifikálásába kezdtek: azoknak még csupán körülbelül egy százaléka irányult a tiszta energiával kapcsolatos beruházásokra 2020-ban, a tavalyi évben viszont már átlagosan elérhette a 4 százalékot.
A problémák másik fő forrása a finomítói szektorból fakad, ahol szintén elmaradtak a beruházások.
⚡️ Abdulaziz bin Salman is the most powerful man in oil — as influential, in global economic terms, as some central bankers.
— Bloomberg (@business) July 22, 2021
He has repeatedly taken bold, successful steps to control the markets, manage the flow of oil supplies and shore up prices. https://t.co/zI9Xgv7rQp
A szaúdi energiaügyi miniszter, Abdulaziz bin Szalman herceg a Bloombergnek adott nyilatkoztában elmondta, hogy ezek hiánya vezetett világszerte az üzemanyagok árának megugrásához, a nyersolaj és az üzemanyagok ára közötti különbség esetenként elérheti akár a 60 százalékot is. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek rendelkezik az OPEC szabad kapacitásának legnagyobb részével, ez körülbelül napi 2,5 millió hordó, azonban a szaúdiak nem tervezik növelni a termelést. Bár elemzők szerintaz Ázsiába szánt olajszállítmányok egy részét átterelhetnék Európába, de ez veszélyeztetné a térség és fő vásárlója, Kína közötti partnerséget.
A
két arab ország után Irán lenne a következő opció, csakhogy továbbra is
érvényben vannak az amerikai szankciók, mivel megakadtak a tárgyalások a
2015-ös nukleáris megállapodás újraélesztéséről. A szomszédos Irak
pedig bár képes lenne a kapacitásbővítésre – jelenleg körülbelül 4,34
millió hordó nyersolajat termel naponta, és a maximális termelési
kapacitása 5 millió hordó –, de az infrastrukturális hiányosságok, a
felekezeti megosztottság és a bagdadi politikai patthelyzet miatt nem
lehet számítani ilyesmi intézkedésre a közeljövőben.
0 Megjegyzések