Az Európai Bizottság elnöke egy interjúban arról beszélt: Európa fontosabb Magyarország számára, mint Oroszország.
Az Európai Bizottság (EB) német elnöke terjedelmes interjút adott a német Handelsblatt, valamint a francia Les Echos gazdasági lapoknak, amelyben végig az EU Oroszországhoz való viszonyáról, valamint az orosz-ukrán helyzet lehetséges uniós következményeiről, s az energiaválságról beszél. A hazai olvasóknak Ursula von der Leyen Orbán Viktor eheti, oroszországi tárgyalásáról szóló szavai lehetnek a legérdekesebbek – számol be a Magyar Nemzet.
Az újságíró felvetésére, miszerint az elnököt az európai egység szempontjából aggasztja-e a magyar miniszterelnök moszkvai útja, EB-elnök egyértelmű nemmel felelt.
Magyarország eddig minden szankciónkat támogatta. Európa fontosabb Magyarország számára, mint Oroszország” – jelentette ki von der Leyen.
Az interjúban Von der Leyen emellett arról is szólt, hogy bár az orosz Gazprom teljesíti a szerződéses kötelezettségét Európa felé, nem reagált a gázpiaci kereslet növekedésére, ami miatt kétségbe kell vonni az orosz állami cég megbízhatóságát.
„Mi történik, ha Oroszország Ukrajna irányában tanúsított agressziója növekszik? És mindez mit jelent az európai energiabiztonságra nézve?” – mondta a beszélgetésben az elnöknő, aki szerint az EU jelenleg ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Von der Leyen kijelentette, az ukrán helyzet eszkalálódása esetén az EU nem fog megrettenni,
jelenleg is gazdasági és pénzügyi jellegű szankciókat készít elő Oroszországgal szemben.
A felvetésre, hogy az unió személy szerint Vlagyimir Putyint szankcionálná-e, a bizottsági elnök csak úgy felelt: Oroszország viselkedésén múlnak az elkövetkező lépések.
„Várjuk meg, milyen irányba fordul a helyzet” – tette hozzá. Az európai energiaválságról és az oroszoktól való függőségről elmondta: az EU folyamatosan dolgozik az új energiaforrások biztosításán, s jelenleg is egyeztet a világ számos exportőrével, például Norvégiával, Katarral, Azerbajdzsánnal és Egyiptommal.
Von der Leyen szerint az orosz gazdaság „egydimenziós", így Moszkvának nem áll érdekében, hogy elzárja a gázcsapokat Európa felé. Jelezte ugyanakkor, hogy az unió 2014, a Krím elcsatolása óta „végzi a házi feladatot", s készül az esetleges orosz energiaembargóra.
Az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt szállító Északi Áramlat földgázvezeték üzembe helyezésre váró második vezetékpárja, az Északi Áramlat-2 körüli vitákról szólva azt mondta: tiszta sor, hogy az Északi Áramlat-2 ügye nem kerülhet le a tárgyalóasztalról, ha potenciális szankciókról van szó, hiszen épp Oroszország az, aki a gáztartalékával helyez nyomást Európára.
0 Megjegyzések