A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Twitteren (X-en), Instagramon, Threadson vagy YouTube-on!

Meg akarják szivatni a magyar embereket: az ellenzék megbeszélte, hogy öt éven belül vezetnék be az eurót

Az euró bevezetéséről, az adórendszerről, az inflációról, a munkahelyekről és a költségvetésről alkotott elképzeléseiket ismertették az ellenzéki pártok a Civitas Intézet "Ellenzéki Kerekasztal 2022 - Gazdaságfejlesztés" című csütörtöki rendezvényén.

Mellár Tamás, a mérhetetlen Párbeszéd országgyűlési képviselője "nagyon jónak" nevezte az euró bevezetéséről szóló ellenzéki elképzelést.

Ez legkevesebb öt évet vesz majd igénybe

- tette hozzá.  

A maastrichti kritériumokat Magyarország jelenleg nem tudja teljesíteni, de az elvárás az, hogy a csatlakozni kívánó kormány olyan hiteles programot tegyen le, amelyben leírja, hogy mikorra képes megfelelni a feltételeknek - közölte. Nem lehet folytatni az eddigi leértékelési politikát, helyette egy nagyon szűk sávon belül kell tartani a forint árfolyamát - jelentette ki.  

Varju László, a DK képviselője reagálásként azt mondta, hogy az elmúlt tíz évben lett volna lehetőség arra, hogy Magyarország közelebb kerüljön az euró bevezetéséhez, de erre nem volt politikai szándék - írja az MTI.    

Az adóelképzeléseket ismertető Csárdi Antal, az LMP képviselője leszögezte, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó helyett többkulcsos, progresszív adóra volna szükség. A politikus azt is kijelentette, hogy a minimálbért adómentessé kell tenni.  

Az ellenzéki pártok között többségben volt az a nézet, hogy újra kell gondolni az áfa rendszerét, Európában nem példátlan, hogy az áfának több kulcsa van - emelte ki. A képviselő egyúttal bírálta, hogy a multinacionális cégek körülbelül harmadannyit adóznak, mint a magyar vállalkozások.  

A jobbikos Z. Kárpát Dániel kiemelte, hogy a mindenkori kormányok mindig demográfiai célokról beszélnek, de eközben egész Európában Magyarországon kell a legtöbb áfát fizetni a gyermeknevelési cikkek után.  

Az MSZP-t és a Mindenki Magyarországa Mozgalmat képviselő Vajda Zoltán az inflációról beszélt. A politikus felelőtlennek nevezte a jegybank politikáját, bírálta az állampapírvásárlást és az MNB alapítványait. A folyamatos jegybanki kamatemelések nem nagyon érik el a céljukat, érdemben nem erősítik a forintot - jelentette ki.  

Ilyés Márton, a Momentum politikusa azt hangsúlyozta, hogy a munkaerőhiány a többi között a kivándorlás felpörgésén alapul, és ez bizonyos szektorokban, például az egészségügyben, az építőiparban és az agrárgazdaságban is jól megfigyelhető.  

A magyar gazdaságpolitika "horribilis erőforrásokat pazarolt el" arra, hogy egymáshoz hasonló típusú munkahelyeket csábítson Magyarországra - közölte. Egy munkaerő-hiányos gazdaságban azonban az a fontos, hogy egyre magasabb színvonalú munkahelyeket teremtsenek - szögezte le.

Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy a munkaerőhiány sokkal nagyobb gondokat okozhat az elkövetkezendő 10-20 évben, mint amilyet bármilyen kormány kezelni tudna. Hozzátette, ezért egy valóban demográfiai típusú kormányzásra van szükség.  

Csárdi Antal a kormány egyik legnagyobb bűnének nevezte, hogy a pedagógusok és egészségügy dolgozók társadalmi megbecsültségét mesterségesen "letolta".  

Az utolsó témára áttérve Varju László úgy fogalmazott:

az idei évre elfogadott költségvetés használhatatlan, ezért újra van szükség.

A jogállami működés egyik fontos feltétele a büdzsé átláthatóságának megteremtése - közölte a politikus. Az államnak biztosítania kell az ingyenes egészségügyi ellátást - szögezte le.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések