Többtucatnyi áldozata van már a Kazahsztán legnagyobb városában, Almatiban zajló tüntetéseknek. Az Interfax orosz hírügynökség szerint a rendőrök végeztek velük.
Csütörtök reggel több páncélozott harci jármű és több tucat katona vonult Almati főterére, ahol már harmadik napja százak tüntetnek a kormány ellen.
- jelentette a Reuters.
A városháza előtti téren heves tűzharc kezdődött a katonaság és felfegyverzett rendbontók között. További csapatok érkeztek a térre, és megkezdték a terület "megtisztítását" a zavargásokat szítóktól - ezt már a TASZSZ orosz hírügynökség tudósítója írta helyszíni jelentésében.
Később lövöldözés kezdődött ezen a területen belül.
Éjszaka közigazgatási épületeket és az almati rendőrkapitányságot támadták meg. Többtucatnyi támadót "likvidáltak", személyazonosságuk megállapítása folyamatban van - közölte csütörtökön Szaltanat Azirbek, a városi rendőrség szóvivője a Khabar-24 televízióban.
Az országban az internet nagyrészt leállt.
A kazah rendvédelmi szervek
- tudatta a Habar-24 tévécsatorna csütörtökön a városi parancsnokságra hivatkozva.
Az idézett dokumentum szerint
Korábban a belügyminisztérium még arról számolt be, hogy az összecsapásokban a biztonsági erők nyolc tagja meghalt, és 317-en megsebesültek.
A rendőrség korábban azt is közölte, hogy az összecsapásokban
A városban sok bevásárlóközpontot és üzletet kifosztottak, köztük egy fegyverkereskedést is. Sok bankautomatát feltörtek.
A kazahsztáni tüntetések január 2-án kezdődtek az ország délnyugati részén fekvő Mangisztau régióbeli Zsanaozenben és Aktauban, ahol
Két nappal később zavargások törtek ki Almatiban és az ország más városaiban, ahol a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. Halálos áldozatok is voltak.
Az állami televízió csütörtökön arról számolt be, hogy a Kazahsztáni Nemzeti Bank úgy döntött, felfüggeszti az összes pénzintézet működését.
A helyi biztonsági tanács egyik ülésén a pogromokban részt vevőket terroristáknak nevezte, és közölte, hogy kérte az Oroszország vezette, több volt szovjetköztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete államfőinek segítségét az országát fenyegető "terrorveszély" ellen.
A szervezet kollektív biztonsági tanácsa úgy döntött, hogy békefenntartókat küld Kazahsztánba a stabilizáció érdekében.
Átmenetileg szabályozzák az üzemanyagok árát
Kazahsztánban átmenetileg, 180 napra központilag szabályozzák a benzin, a gázolaj és az autógáz (LPG) árát - közölte csütörtök délelőett a köztársasági kormány sajtószolgálata.
A közlemény szerint 180 napos árplafont állapítottak meg a kazahsztáni benzinkutaknál a járművek tankolására szolgáló LPG esetében, az LPG literenkénti ára 50-75 tenge (40 tenge=10 amerikai cent) között változik majd régiónként.
Kazahsztánban a járműpark egy jelentős része LPG üzemű.
Az AI-80 osztályú benzinfajta esetében literenként 89 tenge, az AI-92 és AI-93 osztályú benzinnél 182 tenge, az AI-95 osztálynál pedig 215 tenge literenkénti maximális árat állapítottak meg.
A gázolaj kiskereskedelmi maximális árait szintén régiónként határozzák meg: 230 tenge és 260 tenge között literenként.
A kirgiz katonák nem vesznek részt a harcban
A kirgiz hadsereg tagjai a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete békefenntartó missziójának részeként
Ezt már Erbol Szultanbajev, a kirgiz államfő sajtótitkára jelentette be csütörtökön. Hozzátette: a kirgiz katonák nem vesznek részt semmilyen harci tevékenységben a szomszéd országban.
A kirgiz képviselők csütörtökön határozatképtelenség miatt ugyanakkor nem dönthettek, mert elnapolták a rendkívüli ülést, ahol megvitatták volna a katonák Kazahsztánba küldését egy békefenntartó misszió részeként. Erről a parlamenti adminisztráció tájékoztatta a TASZSZ orosz hírügynökséget. "A rendkívüli ülésre csak körülbelül negyvenen gyűltek össze" - tette hozzá a parlamenti hivatal szóvivője.
A kirgiz törvények szerint a csapatok külföldre küldéséről a törvényhozás dönt.
Csütörtökön a kirgiz alakulatok Kazahsztánba küldésének mintegy 20 ellenzője sztrájkőrséget állított a parlament épülete előtt.
A kirgiz külügyminisztérium közlése szerint a helyi hatóságok
Egy másik közép-ázsiai állam, Tádzsikisztán kész segítséget nyújtani Kazahsztánnak az országban kialakult fenyegetés elhárítására a KBSZSZ keretében - közölte csütörtökön az ország külügyminisztériuma.
Emomalii Rahmon tádzsik elnök kifejezte országa hajlandóságát arra, hogy teljesítse a Kazahsztánban fennálló fenyegetettség felszámolásával, a szervezetben viselt tagsággal járó kötelezettségeket. Az államfő telefonbeszélgetést folytatott Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel, aki a szervezet soros elnöke - számolt be csütörtökön a tádzsik elnök sajtószolgálata.
Az örmény külügyminisztérium csütörtöki közleményében aggodalmának adott hangot azon hírek miatt, amelyek szerint terroristacsoportok hatoltak be Kazahsztánba, és meggyőződését fejezte ki, hogy politikai problémákat nem lehet erőszakkal megoldani.
A KBSZSZ-t hat volt szovjetköztársaság, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország alkotja.
Ezzel egy időben a Türk Államok Szervezete (a korábbi Türk Tanács) egy közleményben tudtul adta, hogy a szervezet kész támogatást nyújtani a kazah kormánynak és az ország népének.
A 2009-ben alakult Türk Tanács a mai török nyelvű államokat egyesítő nemzetközi szervezet, melynek fő célja a tagok közötti átfogó együttműködés fejlesztése. A szervezet Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Törökországból és Üzbegisztánból áll, Magyarország és Türkmenisztán pedig megfigyelőként vesz részt benne.
Csütörtök reggel több páncélozott harci jármű és több tucat katona vonult Almati főterére, ahol már harmadik napja százak tüntetnek a kormány ellen.
A HELYSZÍNEN LÖVÉSEK HALLATSZANAK
- jelentette a Reuters.
Security forces have entered the Kazakh city hoarded together, as eyewitnesses and social media video show 'LIVE' gun fire and fighting pic.twitter.com/m6M3zJuiD7
— RT (@RT_com) January 5, 2022
A városháza előtti téren heves tűzharc kezdődött a katonaság és felfegyverzett rendbontók között. További csapatok érkeztek a térre, és megkezdték a terület "megtisztítását" a zavargásokat szítóktól - ezt már a TASZSZ orosz hírügynökség tudósítója írta helyszíni jelentésében.
A CIKK SZERINT MINTEGY 300, ZÖLD EGYENRUHÁT VISELŐ ÉS MASZKOT VISELŐ KATONA ELKEZDTE BEKERÍTENI A TERET, ÉS A CIVILEKET A KORDON MÖGÉ SZORÍTOTTÁK.
Később lövöldözés kezdődött ezen a területen belül.
Violent clashes resumed between anti-government demonstrators and security forces in Almaty, Kazakhstan's largest city, on Wednesday amid an eruption of unrest sparked by the removal of a cap on fuel prices, which doubled the price of gas for Kazakhs. pic.twitter.com/Pl7d42AX16
— CBS News (@CBSNews) January 6, 2022
Éjszaka közigazgatási épületeket és az almati rendőrkapitányságot támadták meg. Többtucatnyi támadót "likvidáltak", személyazonosságuk megállapítása folyamatban van - közölte csütörtökön Szaltanat Azirbek, a városi rendőrség szóvivője a Khabar-24 televízióban.
Hundreds of police forces trying to repress protest in #Almaty #Kazahstan. There are multiple reports that in different parts of the country police is joining the protestors. pic.twitter.com/ymo3BvdhzZ
— Integration Nightmares (@bad_immigrant) January 5, 2022
Az országban az internet nagyrészt leállt.
A kazah rendvédelmi szervek
13 TAGJA MEGHALT, ÉS 353 MEGSEBESÜLT ALMATIBAN A TÜNTETŐKKEL LEZAJLOTT ÖSSZECSAPÁSOKBAN
- tudatta a Habar-24 tévécsatorna csütörtökön a városi parancsnokságra hivatkozva.
Az idézett dokumentum szerint
AZ EGYIK HALOTTAT LEFEJEZTÉK.
Korábban a belügyminisztérium még arról számolt be, hogy az összecsapásokban a biztonsági erők nyolc tagja meghalt, és 317-en megsebesültek.
A rendőrség korábban azt is közölte, hogy az összecsapásokban
A HATÓSÁGI BEAVATKOZÁS NYOMÁN TÖBB TUCAT "RENDBONTÓ" IS MEGHALT.
A városban sok bevásárlóközpontot és üzletet kifosztottak, köztük egy fegyverkereskedést is. Sok bankautomatát feltörtek.
The first footage of the January 6th morning special operation of security forces in the center of #Almaty in #Kazahstan of insurrectionists and looters.#Kazakhistan #kazakstan #Казакстан #новини #KazakhstanProtests #News #новость #Новости pic.twitter.com/8AVnxg8h0z
— Вова (@NFH11I30AymQJFU) January 6, 2022
A kazahsztáni tüntetések január 2-án kezdődtek az ország délnyugati részén fekvő Mangisztau régióbeli Zsanaozenben és Aktauban, ahol
A LAKOSOK A CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ ÁRÁNAK EMELKEDÉSE ELLEN TILTAKOZTAK.
Két nappal később zavargások törtek ki Almatiban és az ország más városaiban, ahol a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. Halálos áldozatok is voltak.
#Kazahstan Peacefull protestors pic.twitter.com/mjblmvVW1A
— assu (@assu57059773) January 5, 2022
Az állami televízió csütörtökön arról számolt be, hogy a Kazahsztáni Nemzeti Bank úgy döntött, felfüggeszti az összes pénzintézet működését.
KASZIM-ZSOMART TOKAJEV KAZAH ELNÖK SZERDÁN KÉTHETES SZÜKSÉGÁLLAPOTOT RENDELT EL AZ EGÉSZ ORSZÁGBAN, ÉS MENESZTETTE A KORMÁNYT.
A helyi biztonsági tanács egyik ülésén a pogromokban részt vevőket terroristáknak nevezte, és közölte, hogy kérte az Oroszország vezette, több volt szovjetköztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete államfőinek segítségét az országát fenyegető "terrorveszély" ellen.
A szervezet kollektív biztonsági tanácsa úgy döntött, hogy békefenntartókat küld Kazahsztánba a stabilizáció érdekében.
Átmenetileg szabályozzák az üzemanyagok árát
Kazahsztánban átmenetileg, 180 napra központilag szabályozzák a benzin, a gázolaj és az autógáz (LPG) árát - közölte csütörtök délelőett a köztársasági kormány sajtószolgálata.
A közlemény szerint 180 napos árplafont állapítottak meg a kazahsztáni benzinkutaknál a járművek tankolására szolgáló LPG esetében, az LPG literenkénti ára 50-75 tenge (40 tenge=10 amerikai cent) között változik majd régiónként.
Kazahsztánban a járműpark egy jelentős része LPG üzemű.
Az AI-80 osztályú benzinfajta esetében literenként 89 tenge, az AI-92 és AI-93 osztályú benzinnél 182 tenge, az AI-95 osztálynál pedig 215 tenge literenkénti maximális árat állapítottak meg.
A gázolaj kiskereskedelmi maximális árait szintén régiónként határozzák meg: 230 tenge és 260 tenge között literenként.
A kirgiz katonák nem vesznek részt a harcban
A kirgiz hadsereg tagjai a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete békefenntartó missziójának részeként
CSAK A STRATÉGIAI LÉTESÍTMÉNYEK VÉDELMÉRE KÜLDHETŐK KAZAHSZTÁNBA.
Ezt már Erbol Szultanbajev, a kirgiz államfő sajtótitkára jelentette be csütörtökön. Hozzátette: a kirgiz katonák nem vesznek részt semmilyen harci tevékenységben a szomszéd országban.
A kirgiz képviselők csütörtökön határozatképtelenség miatt ugyanakkor nem dönthettek, mert elnapolták a rendkívüli ülést, ahol megvitatták volna a katonák Kazahsztánba küldését egy békefenntartó misszió részeként. Erről a parlamenti adminisztráció tájékoztatta a TASZSZ orosz hírügynökséget. "A rendkívüli ülésre csak körülbelül negyvenen gyűltek össze" - tette hozzá a parlamenti hivatal szóvivője.
A kirgiz törvények szerint a csapatok külföldre küldéséről a törvényhozás dönt.
A 90 FŐS PARLAMENTBEN EGY ILYEN DÖNTÉSHEZ LEGALÁBB 60 KÉPVISELŐ SZAVAZATA SZÜKSÉGES.
Csütörtökön a kirgiz alakulatok Kazahsztánba küldésének mintegy 20 ellenzője sztrájkőrséget állított a parlament épülete előtt.
A kirgiz külügyminisztérium közlése szerint a helyi hatóságok
MEGKEZDTÉK AZOKNAK AZ ÁLLAMPOLGÁRAIKNAK A KIMENEKÍTÉSÉT KAZAHSZTÁNBÓL, AKIK VISSZA AKARNAK TÉRNI HAZÁJUKBA.
Egy másik közép-ázsiai állam, Tádzsikisztán kész segítséget nyújtani Kazahsztánnak az országban kialakult fenyegetés elhárítására a KBSZSZ keretében - közölte csütörtökön az ország külügyminisztériuma.
Emomalii Rahmon tádzsik elnök kifejezte országa hajlandóságát arra, hogy teljesítse a Kazahsztánban fennálló fenyegetettség felszámolásával, a szervezetben viselt tagsággal járó kötelezettségeket. Az államfő telefonbeszélgetést folytatott Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel, aki a szervezet soros elnöke - számolt be csütörtökön a tádzsik elnök sajtószolgálata.
Az örmény külügyminisztérium csütörtöki közleményében aggodalmának adott hangot azon hírek miatt, amelyek szerint terroristacsoportok hatoltak be Kazahsztánba, és meggyőződését fejezte ki, hogy politikai problémákat nem lehet erőszakkal megoldani.
A KBSZSZ-t hat volt szovjetköztársaság, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország alkotja.
A KAZAHSZTÁNI MŰVELET AZ ELSŐ ÉLES BEVETÉSE A SZERVEZETNEK, AMELY EDDIG CSAK KÖZÖS HADGYAKORLATOKAT TARTOTT.
Ezzel egy időben a Türk Államok Szervezete (a korábbi Türk Tanács) egy közleményben tudtul adta, hogy a szervezet kész támogatást nyújtani a kazah kormánynak és az ország népének.
A 2009-ben alakult Türk Tanács a mai török nyelvű államokat egyesítő nemzetközi szervezet, melynek fő célja a tagok közötti átfogó együttműködés fejlesztése. A szervezet Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Törökországból és Üzbegisztánból áll, Magyarország és Türkmenisztán pedig megfigyelőként vesz részt benne.
0 Megjegyzések