Van valami az új Sikoly filmben, amit eddig senki sem vett észre.
Nem túlzás azt mondani, hogy az új Sikoly a 2022-es év egyik legjobban várt alkotása volt. Wes Craven klasszikus horrorszériája már az ötödik résszel bővült, ami már a legendás rendező nélkül készült el. Ennek ellenére a Sikoly meg tudott maradni egy szórakoztató slasher-nek, ami egyszerre tiszteleg Craven műve előtt, másrészt új életet lehel a haldokló franchise-ba, hogy Ghostface további filmekben szedhesse az áldozatait.
Amellett, hogy a film reflektál a toxikus rajongásra, gúnyt űz a kreativitás hiányától szenvedő Hollywood-ból, és kiparodizálja még saját magát is, a lezárást tekintve felmerül, hogy az új Sikoly az utóbbi években tapasztalt, mozifilmekben látott feminista propagandából is viccet csinál.
A történet végén a szereplők visszatérnek abba a házba, ahol 25 évvel ezelőtt a Woodsboro-i mészárlások is véget értek. A két gyilkos ámokfutását egyedül a Carpenter-lányok, Tara és Sam, Randy horrorfilmfanatikus unokahúga, Mindy, valamint a régi szereplők közül Sidney és Gale élik túl. Igaz, Randy unokaöccse, Chad is látszólag megúszta, hiszen láthattuk, ahogy oxigénmaszkkal az arcán a mentőautóban fekszik, de tény, hogy főként a női karaktereket emelik ki a lezárásban, mint az új Woodsboro-i mészárlás túlélőit.
Ez egy olyan része az új Sikoly-nak, amit eddig senki sem vett észre, éppen ezért még senki nem is kérdezett rá az alkotóknál; pedig ez is olyannyira a néző arcába van tolva, mint az, hogy a széria 5. része egy nosztalgikus újrázása az első filmnek. Viszont minden bizonnyal ez egy utolsó kis szúrás volt a Sikoly-tól, amivel ugyancsak Hollywood-nak mutattak be a készítők, és azért hagyták életben Chad-et is, hogy egyértelműsítsék, hogy ez a film nem egy feminista propagandának készült.
Nem túlzás azt mondani, hogy az új Sikoly a 2022-es év egyik legjobban várt alkotása volt. Wes Craven klasszikus horrorszériája már az ötödik résszel bővült, ami már a legendás rendező nélkül készült el. Ennek ellenére a Sikoly meg tudott maradni egy szórakoztató slasher-nek, ami egyszerre tiszteleg Craven műve előtt, másrészt új életet lehel a haldokló franchise-ba, hogy Ghostface további filmekben szedhesse az áldozatait.
Amellett, hogy a film reflektál a toxikus rajongásra, gúnyt űz a kreativitás hiányától szenvedő Hollywood-ból, és kiparodizálja még saját magát is, a lezárást tekintve felmerül, hogy az új Sikoly az utóbbi években tapasztalt, mozifilmekben látott feminista propagandából is viccet csinál.
A történet végén a szereplők visszatérnek abba a házba, ahol 25 évvel ezelőtt a Woodsboro-i mészárlások is véget értek. A két gyilkos ámokfutását egyedül a Carpenter-lányok, Tara és Sam, Randy horrorfilmfanatikus unokahúga, Mindy, valamint a régi szereplők közül Sidney és Gale élik túl. Igaz, Randy unokaöccse, Chad is látszólag megúszta, hiszen láthattuk, ahogy oxigénmaszkkal az arcán a mentőautóban fekszik, de tény, hogy főként a női karaktereket emelik ki a lezárásban, mint az új Woodsboro-i mészárlás túlélőit.
Feltevődik a kérdés, vajon a készítők ezzel a mai kor trendjéhez alkalmazkodtak, és a túlzott feminizmus már minden idők egyik legnépszerűbb horrorszériájára is rátelepedett, vagy ezzel is csupán gúnyt akartak űzni azokból a feminista alkotásokból, mint az Ocean's Eight, a Ragadozó madarak, a Szellemirtók női változata, vagy az élőszereplős Mulan.
Ez egy olyan része az új Sikoly-nak, amit eddig senki sem vett észre, éppen ezért még senki nem is kérdezett rá az alkotóknál; pedig ez is olyannyira a néző arcába van tolva, mint az, hogy a széria 5. része egy nosztalgikus újrázása az első filmnek. Viszont minden bizonnyal ez egy utolsó kis szúrás volt a Sikoly-tól, amivel ugyancsak Hollywood-nak mutattak be a készítők, és azért hagyták életben Chad-et is, hogy egyértelműsítsék, hogy ez a film nem egy feminista propagandának készült.
0 Megjegyzések