Szijjártó: „Elutasítjuk a hazánk demokratikus jellegét megkérdőjelező állításokat”

A kormány mindig kész a párbeszédre konkrét ügyeket, jogszabályokat illetően, azonban határozottan elutasítja a Magyarország demokratikus jellegét kétségbe vonó állításokat – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának keddi ülésén Genfben. 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a testület úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálatának (UPR) keretében tartott meghallgatáson hangsúlyozta: nincs arra szükség, hogy valamilyen külső hatóság vagy más állam igazolja Magyarország demokratikus jellegét.

Mint mondta,

a magyarok egész történelmük során a szabadságért küzdöttek, és ez a legfőbb garanciája a demokráciának, ugyanis a nép soha nem tűrné el, hogy bármilyen kormány megsértse az alapvető jogait.

Az utóbbi évek jogállamisági bírálatait politikailag motiváltnak nevezte. Úgy vélekedett, ezek oka, hogy Magyarországon jobboldali, kereszténydemokrata kormány van hatalmon, amely hazafias politikát folytat, mindig a nemzeti érdeket követve, kitartva a nemzeti identitás és örökség mellett. Ezt pedig szerinte a nemzetközi liberális fősodor nehezen viseli. Szijjártó Péter kijelentette, hogy az Európai Unió egyre távolabb kerül azon alapértékeitől, amelyek erőssé tették, azonban Magyarország továbbra is ragaszkodik ezekhez.

Elmondta, hogy a mostani meghallgatáson kérdések fognak elhangzani a család- és a migrációs politikával, illetve a médiaszabadsággal kapcsolatban is, és röviden sorra vette ezeket a témákat.

Rámutatott, hogy Magyarországon minden támogatást megadnak a családoknak, például tavaly a bruttó hazai termék 6,2 százalékát fordították erre a célra, ami háromszorosa az OECD-átlagnak.

A sokat bírált gyermekvédelmi törvényt illetően kiemelte: az mindössze azt biztosítja, hogy a szülők kizárólagos joga legyen a gyermekeik szexuális nevelése. Leszögezte: egyáltalán nem igaz, hogy a jogszabály LMBT-ellenes lenne, ugyanis semmit nem mond a felnőttekről. Magyarországon pedig senkinek nem kell félnie azért, mert valamilyen közösséghez tartozik.

A miniszter a migrációt az egyik legsúlyosabb kihívásnak, veszélyes jelenségnek nevezte, amely biztonsági, kulturális és a koronavírus-járvány idején egészségügyi kockázatokat is hordoz magában. A sajtószabadság magyarországi helyzetével kapcsolatos kritikákkal összefüggésben azt mondta, hogy a mainstream szerint a médiaszabadság azt jelenti, hogy a sajtó 95 százaléka liberális irányultságú. A kormány azonban ezen fogalom alatt azt érti, hogy minden sajtóorgánum és újságíró szabadon kifejezhesse a véleményét, függetlenül politikai és ideológiai álláspontjától. Szerinte a bírálatok oka alapvetően az, hogy mára kiépült a konzervatív média is Magyarországon. Hozzátette, hogy ha a bírálók beszélnének magyarul, akkor láthatnák, hogy a piacvezető médiumok minden szegmensben kormányellenesnek számítanak.

A 2008-ban útjára indított, ötévente esedékes eljárást a világszervezet minden egyes tagállamára vonatkozóan elvégzik, s ennek során értékelik az adott ország emberi jogi helyzetét, feltárják a hibákat, illetve ajánlásokat fogalmaznak meg.

Magyarország ezt megelőzően 2011-ben és 2016-ban került sorra. A 47 képviselőből álló Emberi Jogi Tanács 2006-ban kezdte meg a működését, összetételéről titkos szavazáson döntenek az ENSZ tagállamai. Az UPR-munkacsoport évente 42 országot vizsgál.

Forrás: MNO