Újra első fokon tart a Hunnia Mozgalom tagjai ellen indult büntetőeljárás, ahogy tíz évvel ezelőtt. A vád szerint Budaházy és társai 2007-ben és 2008-ban politikusok – így Hiller István és Kóka János – ingatlanjai ellen intéztek támadásokat, de ők verték meg Csintalan Sándort is. A vádlottak 2016-ban összesen 125 év fegyházbüntetést kaptak, a Fővárosi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte az ítéletet.
Idén márciusban múlt tíz éve annak, hogy a Fővárosi Törvényszéken (akkor még Fővárosi Bíróság) elkezdődött a Budaházy György és tizenhat társa elleni büntetőper. A Központi Nyomozó Főügyészség 2010-ben nyújtott be vádiratot a Hunnia-ügyként is elhíresült eljárásban terrorcselekmény, valamint aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés miatt.
Budaházy, aki a 2002-es Erzsébet hídi blokáddal, majd a 2006-os tiltakozásokban való részvételével szerzett hírnevet magának, a vádirat szerint 2007 elején azzal a céllal hozta létre a Hunnia Mozgalmat, hogy országgyűlési képviselők elleni támadásokkal, a képviselők megfélemlítésével befolyásolják a parlamenti döntéseket.
A vádlottak közül tizenhatan az általa vezetett bűnszervezet tagjaként követték el a bűncselekményeket, az ő utasítására, szervezett módon – állítja az ügyészség
Az első – figyelmeztetésnek szánt – támadást még 2007-ben, Kóka János és Hiller István országgyűlési képviselők ellen hajtották végre a csoport „katonai szárnyának” tekintett Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereg tagjai.
Az akkor oktatási miniszterként működő Hiller István házára éles lőszerrel lőttek rá, a lövedékek a hálószobájába csapódtak.
Az SZDSZ-es Kóka János villájára a támadók Molotov-koktélokat dobtak.
A csoport ezek után 2007-ben és 2008-ban újabb Molotov-koktélos támadásokat intézett más politikusok ingatlanjai, valamint pártirodák és szórakozóhelyek ellen.
Az ügyészég Budaházyék terhére rója az akkor még a Hír Tv-nél dolgozó Csintalan Sándor megverését is. A műsorvezetőt egy III. kerületi társasház teremgarázsában verték össze fémrudakkal 2007 decemberében.
Összesen 125 év fegyház
A büntetőper 2011. március 2-án kezdődött, ám röviddel a kezdés után bombariadó miatt félbe is szakadt. A tárgyalások ezután is feszült légkörben zajlottak, miután Budaházy támogatói többször is a tárgyalóteremben adtak hangot véleményüknek.
A vádlottak nem ismerték el a bűncselekmények elkövetését, és teljesen megalapozatlannak nevezték a vádat. Sőt, többen panaszt tettek a velük szembeni intézkedések miatt.
Budaházyék ellen hárman tettek terhelő vallomást, ám közülük az egyik személy a bírósági szakasz előtt ezt visszavonta, egy másik pedig időközben elhunyt.
A harmadik tanú azonban az egyik 2011-es tárgyaláson elismerte, hogy a mozgalom katonája volt és kiképzéseken is részt vett. A HVG akkori tudósítása szerint a tanú szinte valamennyi vádlottat felismerte és azonosította.
Az ügyben egyébként előkerült egy hangfelvétel, amelyen a mozgalom egyik katonája elismeri a támadásokat és Csintalan megverését. Később pedig egy rendőrségi videofelvétel is nyilvánosságra került, amelyen többek állítása szerint az látszik, amint az érdi Tesco parkolójában a csoport tagjai focilabdákba rejtett pokolgépeket osztanak szét egymás között.
A perben 2016 augusztusában hirdettek első fokú ítéletet, amelyben Budaházy tizenhárom év fegyházat kapott.
De a többiek sem úszták meg olcsón, rajta kívül – két kivételtől eltekintve – mindenkit letöltendő szabadságvesztésre ítélt a bíróság, amely összesen 125 év fegyházbüntetést osztott ki a vádlottak között.
Súlyos eljárási hibák
A másodfokú eljárás 2018 februárjában kezdődött a Fővárosi Ítélőtáblán, miután a vádlottak és védőik felmentésért, enyhítésért, az ügyész pedig súlyosításért fellebbezett. Jogerős ítélet helyett azonban fordulat következett be, a táblabíróság ugyanis hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezte a törvényszéket. Indoklásuk szerint az első fokú ítélet megalapozatlan volt és súlyos ellentmondásokat tartalmazott. A törvényszék emellett nem teljesítette indoklási kötelezettségét, elmulasztotta számos bizonyíték értékelését és esetenként törvényellenesen zárta ki a tárgyalásról a nyilvánosságot.
A per kedden folytatódik tovább tanúk, majd szakértők meghallgatásával.
Szikinger István, Budaházy jogi képviselője szerint nem valószínű, hogy idén befejeződik a megismételt első fokú eljárás, de ez attól is függ, hogy a bíróság milyen ütemben tud haladni. Az ügy elhúzódását egyértelműen az igazságszolgáltatás hibáinak tudja be.
Mint a Mandinernek elmondta: olyan tanúkra épült az ügy, akiknek a szerepe bizonyos értelemben meg is kérdőjeleződött. Szikinger szerint végül az egyetlen, terhelő vallomást tévő személy nem tudott sok konkrétumot mondani, egy olyan példát sem hozott fel, amely azt bizonyítaná, hogy védence bárkit bármire utasított volna.
Az esetek megtörténtét nem vitatjuk, de kérdés, hogy ezeket ki hajtotta végre
– mondta az ügyvéd. Szikinger természetesen a felmentésben bízik, számukra ez az egyetlen lehetséges alternatíva.
Budaházy ellen egyébként a jelenlegi mellett több más büntetőeljárás is indult az elmúlt évtizedekben, volt már őrizetben, letartóztatásban, házi őrizetben és lakhelyelhagyási tilalom alatt is. Jelenleg szabadlábon védekezik.
Forrás: Mandiner
0 Megjegyzések