Mit adtak nekünk a rómaiak? Hát például egy impozáns vízesést, ami a bakancslistára is felkerülhet.
Olaszország bővelkedik a szebbnél szebb látnivalókban, amelyek ráadásul régmúlt idők emlékét is őrzik. A csizma minden szeglete más és más attrakciókról híres, a turisták alig győznek választani a mesés úti célok között. Van, akit a műemlékek és a múzeumok vonzanak jobban, mást a természet csábít, és olyan is akad, aki kifejezetten a gasztronómia miatt keresi fel az Appennini-félszigetet, de egy biztos: Olaszországban mindenki megtalálja a számítását.
Bár a Közép-Olaszországban fekvő Umbria gyakran háttérbe szorul az őt nyugatról, északnyugatról határoló Toszkána miatt, tévedés azt hinni, hogy nem tud felmutatni semmi érdekeset vagy említésre méltót. Itt van például a világ legnagyobb ember alkotta vízesése, ami ráadásul jelentős múltra tekint vissza, hiszen az ókori rómaiak kezdték meg építését.
A Marmore- (Márvány) vízesés, olaszul Cascata delle Marmore Umbria legkedveltebb természeti csodája, igaz, többnyire csak azok hallottak róla, akik a régióban tervezik nyaralásukat. Terni hangulatos városától körülbelül hét kilométerre található, és mindenképp megéri felkeresni, ha az ember a környéken kalandozik. Három lépcsőben zubog alá itt a víz, harsogóan zöld növényzet ölelésében.
A vízesés teljes magassága 165 méter, ezzel pedig a világ legnagyobb ember alkotta, mesterséges vízesésének tartják. Erről értesülve bárki könnyen azt hihetné, hogy 21. századi rekordkísérletről van szó, pedig ennél nagyobbat aligha lehetne tévedni.
A gyönyörű látványosság az ókori rómaiaknak köszönhető, akik az időszámítás előtti 3. században megelégelték, hogy a megduzzadt Velino folyó betegségeket is terjesztő lápvidék létrehozásával fenyegeti Rieti városának lakóit. A helyzetet orvosolandó a római consul i. e. 271-ben egy csatorna kialakítását rendelte el, ami a vizet egy sziklára terelte, ahonnan aztán a lentebb fekvő Nera folyóba ömlött. Ez a megoldás újabb problémát szült, ugyanis a megáradt Velino vize a Nerán keresztül így Terni lakóinak okozott bosszúságot.
A két város közötti konfliktus a szenátus elé is került, és Ternit nem kisebb személy, mint Cicero képviselte. Az ügyben nem született döntés, a helyzet még évszázadokig fennállt. A csatorna karbantartásának hiánya pedig idővel újra lápok kialakulását eredményezte. A 15. és 16. században pápai utasításra újabb csatornákat építettek. Azonban a munkálatok, amelyek a vízesés maihoz leginkább hasonló kinézetéhez vezettek, illetve a problémák nagy részét orvosolni tudták, VI. Piusz pápa alatt, az 1700-as évek második felében, Andrea Vici építész közreműködésével zajlottak.
A vizet a 19. század végén energiatermeléshez is használni kezdték, később pedig vízerőművet építettek a hasznosítására. Így aztán napjainkban a vízesés egy előre meghatározott menetrend szerint csodálható meg, a vizet a köztes időszakokban az erőműhöz terelik. Látogatás előtt ajánlott előre tájékozódni a nyitvatartásról.
0 Megjegyzések