Indul a nyitás a turizmusban, amelynek erősíteni kell a válságállóságát - hívták fel a figyelmet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzői az MTI-nek küldött hétfői közleményben.
Az ÁSZ szakértői szerint a turizmus és a vendéglátás sérülékenységének mérséklése érdekében kiemelt figyelmet szükséges fordítani az ágazati stratégiák, a kockázatok és egyes szolgáltatástípusok újragondolására.
A turizmus helyzetét a koronavírus világjárvány előtti és alatti időszakban értékelő, az ÁSZ honlapján elérhető elemzésben a szakértők leszögezik, hogy a turizmus világszerte az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazat, a 2020-ban kitört koronavírus világjárvány azonban megmutatta az ágazat sérülékenységét. Az ÁSZ elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy a turizmus időbeli és térbeli koncentrációja, a kifejezetten külföldi látogatókra szabott, a helyi és belföldi lakosság számára kevésbé elérhető szolgáltatások, valamint a turizmus egyes adottságai (szálláshely koncentráció, tömeges turizmusra épülő attrakciók, ültetett vendéglátás) csökkentik az ágazat és a szereplők válságállóságát.
Felidézik: a 2020-ban kitört világjárvány jelentősen érintette a hazai szolgáltató szektort, ezen belül is elsősorban a turizmust és vendéglátást. A kereskedelmi szálláshelyek veszteségei 2019 azonos időszakához mérten meghaladták a 257 milliárd forintot, amely 54 százalékos visszaesést jelent - mutatnak rá. A turisztikai ágazat begyűrűző válságának okai a világjárvány komplex, számos gazdasági ágazatot érintő hatásmechanizmusa mellett a turizmus szerkezetében, nemzeti karakterisztikájában, a szolgáltatások jellegében keresendők a szakértők szerint.
A csupán külföldi látogatókra szakosodott, belföldiek számára elérhetetlen szolgáltatások, a fekete és szürkegazdaság magas aránya, az indokolatlanul szűk turistaszezon mind hozzájárultak a válság elmélyüléséhez. A kapcsolódó ágazatokban a válságjelenségek egyik oka pedig a függőségi viszonyok olyan mértékű alakulása, mely során a termelő kizárólagosan a turisztikai piac kiszolgálására korlátozta tevékenységét.
Az ÁSZ szakértői arra is rámutatnak, hogy a válságkezelésben meghatározó szerep jut az államnak. Az ágazat sérülékenységének mérséklése érdekében kiemelt figyelmet érdemes fordítani az ágazati stratégiák átgondolására, a turisztikai humánerőforrás stratégia kidolgozására, a válságmenedzsmentre, illetve a kríziskommunikációs eszközök tudatos alkalmazására. Emellett kiemelkedően lényeges az egészségügyi biztonság fejlesztése, a szolgáltatások és termékek elérhetőségének javítása, vagy a szolgáltatások technológiai fejlesztése is. A turizmusnak a helyben élők életminőségére gyakorolt hatása, valamint az ágazat fenntarthatóságával és kifehérítésével kapcsolatos követelmények hatékonyabb érvényesítése szintén elengedhetetlen a helyzet tartós kezeléséhez.
Az ÁSZ szakértőinek következtetése szerint a válságot követő fellendüléssel kapcsolatban az elemzett trendek alapján megalapozott a pozitív várakozás, azonban az ágazat gyors regenerálódását késleltetheti az elhúzódó válság és a talpon maradó szolgáltatások számának csökkenése.
0 Megjegyzések