Már leszálláshoz készülődött Lech Kaczynski volt lengyel köztársasági elnök gépe a sűrű ködben, amikor súrolta a fák csúcsát, majd a szmolenszki repülőtértől 400 méterre lezuhant. A repülőgép 96 utasa közül senki nem élte túl a katasztrófát. A lengyel és az orosz vizsgálat nem jutott dűlőre a felelősség megállapítása terén: mindkét fél a másiknak rótt fel különböző hibákat.
Lech Kaczyński lengyel köztársasági elnök 2010. április 10-én a II. világháború idején elkövetett katyńi vérengzés 70. évfordulójának alkalmából tartott megemlékezésre tartott Oroszországba a lengyel delegáció társaságában – olvasható a hirado.hu-n.
A pilóta a szmolenszki katonai repülőtéren tervezte a leszállást a Tu–154 M típusú géppel. Már szinte a repülőtér fölött jártak, amikor bekövetkezett a katasztrófa.
Az utasszállító fedélzetén 96 utassal először a fák koronáját súrolta, majd mielőtt a leszállópályához ért volna, kerekei elérték a talajt.
Az irányítás hiába javasolta a kapitánynak, hogy ne Szmolenszkben, hanem Minszkben vagy Moszkvában landoljon, ő mégis megkísérelte a leszállást. Habár az első jelentések még négy leszállási kísérletet valószínűsítettek, valójában csak egy történt. Elmondások szerint a 26 éves repülőgép jó állapotban volt, előtte egy évvel újították fel.
A vizsgálatot végző orosz és lengyel hatóságok egymástól eltérő részeredményekre jutottak.
👉 Azt azonban mindkét fél nyomozói elismerték, hogy feltételezhetően a pilóta hibájából következett be a balesetet.
2008 augusztusában egyébként a gép egy másik kapitányának már volt konfliktusa Lech Kaczyńskival, mert az orosz–grúz háború idején biztonsági okok miatt a háború sújtotta Tbiliszi helyett az attól 350 kilométer távolságban levő azerbajdzsáni Gandzsában szállt le, a fedélzeten lévő Kaczyński határozott utasítása ellenére, miközben az elnök a fegyveres erők főparancsnoka, azaz a gép kapitányának is elöljárója volt. Lech Kaczyński akkor a kapitányt parancsmegtagadással vádolta. Említésre méltó az is, hogy ennek a járatnak a másodpilótája volt az a pilóta, aki a 2010-ben lezuhant járat kapitányaként szolgált.
Az első értesülések szerint a balesetben szerepet játszhatott maga az államfő, aki sürgethette a pilótát, hogy itt szálljon le, ne repüljön tovább. Később az ügyészségi vizsgálatok nem találtak arra utaló jelet, hogy a fedélzeten ülők közül bárki sürgette vagy kényszerítette volna a gép pilótáját a szmolenszki leszállásra.
👉 A feketedoboz vizsgálatából viszont egyértelműen kiderült, hogy nemcsak a személyzet tartózkodott a pilótafülkében a lezuhanás előtt, hanem például Andrzej Blasik, a lengyel légierő főparancsnoka és Mariusz Kazana, a diplomáciai protokollszolgálat vezetője is.
2010. június 1-jén nyilvánosságra hozták a pilótafülkében a lezuhanás előtti negyven percben elhangozottakat. Eszerint a fedélzeti automatika az utolsó percben legalább tucatszor figyelmeztette a pilótákat arra, hogy növeljék a repülési magasságot, mert a gép közel került a talajhoz.
Az is kiderült, hogy a repülőtér nem rendelkezett műszeres leszállító rendszerrel, mivel 2009 decemberéig csak katonai bázisként működött.
👉 Az irányítás hiába javasolta a kapitánynak még a leszállási manővert megelőzően, hogy ne Szmolenszkben, hanem Minszkben vagy Moszkvában landoljon, ő mégis megkísérelte a leszállást.
2011 januárjában került napvilágra az orosz vizsgálóbizottság végső jelentése, mely szerint alkoholt találtak Andrzej Błasik tábornok, a lengyel légierő parancsnokának vérében, aki a zuhanás előtt a pilótafülkében tartózkodott, ezenkívül ő és Kaczynski is nyomást gyakoroltak a pilótákra, hogy a köd ellenére Szmolenszkben landoljanak. A bizottság arra jutott, hogy hiányosságok mutatkoztak meg a pilóták felkészültségében egy kiélezett helyzetben, illetve abban, hogy döntsenek egy másik repülőtér kiválasztásában.
👉 Rossz hatással volt a pilóták döntési képességére, hogy a lengyel légierő parancsnoka, a protokollfőnök, valamint a repülőgép fő utasa, a lengyel elnök pressziót fejtettek ki rájuk.
Az RMF FM lengyel rádióadó arról adott hírt 2010 októberében, hogy a gép pilótája, Protasiuk is tapasztalatlan volt: mindössze néhány órát gyakorolt ilyen típusú gépen, azt is csak másodpilótaként, és nem volt tapasztalata a veszélyhelyzetekben. Egyúttal a katonai meteorológusoknak is felrótták 2010 májusában, hogy idejétmúlt jelentést adtak a pilótáknak, és nem értesítették a repülőgép személyzetét a rosszabbodó időjárási viszonyokról, írta a Rzeczpospolita című konzervatív napilap.
2010 decemberében Donald Tusk akkori lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a balesetről készült orosz jelentés elfogadhatatlan, mert a dokumentum hiányos és tévedéseket tartalmaz, ezért végkövetkeztetései megalapozatlanok. A lengyel és az orosz vizsgálat nem jutott dűlőre a felelősség megállapítása terén: mindkét fél a másiknak rótt fel különböző hibákat.
👉 Lech Kaczyński és felesége búcsúztatása 2010. április 18-án volt Krakkóban, végső nyughelyük a krakkói Wawel-székesegyház kriptájában van.
Lech Aleksander Kaczyński 1949. június 18-án született Varsóban. Eredeti végzettsége jogász. 2000–2001 között igazságügy-miniszter Jerzy Buzek kormányában, 2001 nyarán a konzervatív Jog és Igazságosság párt társalapítója és első elnöke, 2002–2005 között Varsó polgármestere, 2005-től haláláig Lengyelország köztársasági elnöke. Az elhunyt elnök ikertestvére, Jarosław Kaczyński.
A Kaczyński testvérek megkülönböztetését segítette, hogy Lech arcának bal oldalán anyajegy volt. Gyerekkorukban egy akkor Lengyelországban népszerű, gyerekekről szóló történetet megjelenítő filmben szerepeltek (Akik ellopták a Holdat).
0 Megjegyzések