Országonként változik, hogy kit számítanak a coviddal összefüggésben elhunytnak, így nehéz a statisztikákból következtetni.
A Központi Statisztikai Hivatal háttérintézete, a Népesedéstudományi Kutatóintézet a közelmúltban kiadott egy rövid tanulmányt, amely a hivatalos számoknál sokkal sötétebb képet festett a magyarországi halálozásokról. Eszerint a múlt évben 14 700 honfitársunkat is elveszthettük a covidjárvány következtében, ami jelentősen több, mint a statisztikai hivatali adat: a KSH szerint hivatalosan 9884 fő hunyt el koronavírus-járványban. A szembeötlő különbség miatt egyes sajtótermékek az adatok kozmetikázásával vádolták meg a KSH-t – olvasható a Mandineren. Pedig a két aat közötti eltérés logikusan magyarázható.
A Mandiner cikke szerint először is fontos tisztázni, hogy a Müller Cecília tiszti főorvos által naponta bejelentett halálozási számok nem KSH-adatok, hanem gyors statisztikai számok, amelyek a valóban covidfertőzés következtében elhunytak számától sokszor eltérhetnek. Nem mindegy ugyanis, hogy ténylegesen a vírusfertőzés okozta az illető halálát, vagy csupán kísérőbetegség volt.
👉 „A haláleseteket a későbbiekben a KSH feladata lesz elkülöníteni egymástól
– mondta a Mandinernek Kincses Áron, a KSH szakstatisztikai igazgatóságát irányító elnökhelyettes. – A gyors statisztikába az a covidfertőzött is bekerül ugyanis, aki például szívbetegségben hal meg, vagy elüti egy autó.”
A cikk írói kijelentik: az biztos, hogy a 2020-as többlethalálozás a korábbi öt év átlagához (2014–2019) képest 8331, 2019-hez viszonyítva pedig 11 297 fő, így
👉 hazánk mindkét adattal Európa szerencsésebb feléhez tartozik. 2019 és 2020 viszonylatában tizenöt országban rosszabb a helyzet többlethalálozás terén.
További fontos tényező, hogy
👉 a gyorsjelentéseknél országonként változik, kit számítanak a coviddal összefüggésben elhunytnak.
A kérdés nem új keletű: a brüsszeli Politico tavaly áprilisban megpróbálta összeszedni az egyes uniós tagállamokra jellemző gyakorlatokat, majd júniusban a WHO HSRM rendszere tett erre kísérletet. Voltak országok, amelyek szűkebben definiálták a covidos haláleseteket, például Ausztria vagy Hollandia, előbbinél csak az számított ilyennek, akiről az ország járványügyi hatósága konkrétan kijelentette, hogy a koronavírus-fertőzés következtében halt meg, a hollandoknál pedig csak azokat számolták ide, akik elkapták a betegséget, és kórházban haltak meg. Másutt sokkal szélesebb volt a definíció: Belgiumban és Lengyelországban akár teszt nélkül, pusztán a tünetek alapján is covidos halottnak nyilvánítanak egy elhunytat, akár kórházban, akár másutt vesztette életét.
A cikk rámutat, hogy
👉 a legtöbb uniós tagállamban alábecsülték a koronavírus okozta halálozást, ami a koronavírus halálozási adatok és a többlethalálozás összevetéséből derül ki. Az EU-ban 1,437-szer annyi a valós halálozási többlet, mint a lejelentett koronaáldozatok száma. Hazánk is alulbecsült, de jóval kisebb mértékben: mi a lista huszadik helyén vagyunk, a különbség pedig 1,143-szeres
a hivatalos koronaáldozatok (9884) és a 2019-hez mért halálozási többlet (11 297) között, ezzel Ausztria után a legközelebb állunk a feltételezett valósághoz – tehát az 1-es szorzóhoz.
Mindezek után érdemes újra megnézni az inkriminált tanulmányt is – mutat rá a cikk. A KSH adatai szerint a korábbi évekhez képest 2020-ban 8331-gyel többen haltak meg, de a tanulmány 14 000-rel több halottat emleget. A különbözetet a január–februárban gyakorlatilag elmaradt influenzajárvány miatti, a korábbi évekhez képest alacsonyabb halálozás adja, a KSH-többlethalálozás végső száma ezt a „tartalékot” is felemésztve lett a már említett hivatalos 8331. A különbség szembeötlő, több mint 5000 fő, ennek megfelelően egyes sajtóorgánumok kemény vádakkal nekiestek a KSH-nak a kérdéssel, miért az egész évet nézi.
👉 Nos, azért, mert több mint száz éve így tesz, a hullámok ugyanis nem egyszerre kezdődnek és fejeződnek be, nehéz őket elkülöníteni, főleg európai kontextusban.
Így az évenkénti statisztika maradt a semleges, objektív megoldás.
0 Megjegyzések