Egyre égetőbb kérdés az agrárium generációváltása, idősek a gazdák

Egyre sürgetőbb a generációváltás előmozdítása a mezőgazdaságban: a magyarországi gazdaságok irányítóinak kilencven százaléka már elmúlt negyvenéves, a gazdák több mint harmada pedig 65 évesnél idősebb.

👉 Csak a 65 év feletti gazdaságot irányítók száma nőtt, minden más korcsoportban csökkenés látható 2010-hez képest

– derül ki a Központi Statisztikai Hivatal által 2020-ban elvégzett agrárösszeírás előzetes adataiból. A generációváltás kérdése ráadásul az érintettek szerint kevésbé fontos: a megkérdezett 65 év feletti irányítók több mint fele, 51 százaléka még nem gondolkozott azon, mi lesz a gazdaságával tizenöt év múlva.

A fiatal gazdák aránya a művelési ágak szerint a gyümölcsösökben a legnagyobb. Az agrártársadalomban a fiatalok nyitottabbak a digitalizáció­ra, ugyanakkor a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó technológiákról a legtöbben úgy vélik, nincs rá szükségük a közvetlen termeléshez, vagy túl drágának találják ezeket a berendezéseket.

👉 A digitális megoldások közül a legtöbb termelő az elektronikus banki szolgáltatásokat használja, de arányuk így sem éri el az ötven százalékot.

Emellett az elektronikus ügyintézést jelölték meg a megkérdezettek mint gyakrabban igénybe vett digitális szolgáltatás.

Tavaly Magyarországon a művelésbe vont terület nagysága 4,8 millió hektár volt, amelynek 82 százaléka szántó. A megművelt területek fele bérbe van adva, 45 százalék a saját tulajdonú művelés aránya.

2010-hez képest enyhén csökkent a háromszáz hektárnál kisebb gazdaságok aránya, efölött pedig enyhén nőtt a földtulajdon. A fia­talabb korosztályokban a földbérlés sokkal inkább jellemző, mint az idősebbeknél, az életkor előrehaladtával nő a saját tulajdont művelők aránya is.

👉 Összességében csökkent a gazdaságok száma: míg tavaly 234 ezer gazdaságról gyűjtött adatokat a KSH, addig 2010-ben még 351 ezerről. Az agrárvállalkozások összesen 214 ezer embert foglalkoztattak, közülük 97 ezren alkalmazottak, a többiek pedig jellemzően szezonálisan foglalkoztatottak.

Az utóbbi tíz évben jelentősen megváltozott a gazdaságok tevékenységének az aránya.

👉 Míg 2010-ben a gazdaságok 46 százaléka állattartással foglalkozott, addig 2020-ra az arányuk 25 százalékra esett.

Ezzel arányosan nőtt a növénytermesztés aránya, tíz év alatt 41-ről 67 százalékra. Csökkent a vegyes tevékenységet folytatók aránya is. A feldolgozásban a kisebb gazdaságok tevékenységét arányaiban a húsfeldolgozás jellemezte, míg a magas profitot elérő agrárszereplők az egyéb tevékenységüket emelték ki a termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységek közül.

Az állattartás zsugorodását jól jelzi, hogy minden fontosabb állatfaj egyedszáma csökkent, vagy stagnált az elmúlt tíz évben. Egyedül a szarvasmarha-állomány gyarapodott érdemben, 31 százalékkal. 2010 óta jelentősen, negyven-ötven százalékkal csökkent a kacsa- és a lúdállomány.

Az alma és az őszibarack területének az aránya számottevően visszaesett tíz év alatt, ellenben a dió, a kajszi és a bodza részesedése nőtt.