Miután nem tűnik túl sikeresnek Soros terve, hogy az Európai Uniót rávegye, bocsásson ki örökjáradék-kötvényeket, elkezdett külön-külön házalni az ötletével. Nemrégiben az általa a ’90-es években megkárosított angolokat próbálta győzködni, most pedig a franciák vannak soron. A milliárdos spekuláns ugyanis 2021. március 2-án a Les Echos online felületen jelentetett meg véleménycikket Itt az ideje, hogy Franciaország örökjáradék-kötvényeket bocsásson ki címmel. Azt meg kell hagyni, hogy nagyon kitartóan házal az ötletével…
👉 Írásában arra utal, hogy noha a járványt sikerül majd idővel megfékezni a vakcinák segítségével és az emberek beoltásával, mindeközben a vírus olyan súlyos gazdasági világválságot okozott, amely sokkal komolyabb a 2008-as válságnál.
Arról nem is beszélve, hogy egyre gyorsabban jönnek létre a vírusmutációk, amelyek a szakértők szerint az eddigieknél veszélyesebb hullámokat okozhatnak. Soros tehát az emberek gazdasági félelmeire játszik, arra apellálva, hogy a munkahelyük elvesztésétől félve, a kormánytól várva a segítséget nyomást gyakorolhatnak a választott vezetőkre, hogy mihamarabb teremtsék elő a megfelelő mennyiségű pénzt a gazdasági válságból való kilábaláshoz. Még akkor is, ha ez esetleg örökre adós sorba taszíthatja a nemzetet…
Soros a cikkben virtuálisan vállon veregeti Macron elnököt, amiért felvetette a szegényebb államok megsegítését. Ennek módja a briteknek is megemlített, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által létrehozott „különleges lehívási jogok” (Special Drawing Rights) újbóli kibocsátása és alkalmazása lenne. Ennek meghatározása:
👉 „az SDR (angolul Special Drawing Rights, azaz „különleges lehívási jogok”) a lehetséges igény szabadon használható pénzneme a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tagjainak. Az SDR meghatározása oly módon történik, hogy a jelentősebb nemzetközi valutákat, melyeket a nemzetközi kereskedelemben használnak, egy valutakosárban egyesítik.”
Az IMF a különleges lehívási jogokat a részesedésüknek megfelelően osztja szét a tagországok között. A részvények túlnyomó részét a gazdag országok birtokolják, nekik azonban nincs annyira szükségük rájuk, mert könnyen vehetnek fel pénzt a piacról is. A spekuláns szerint viszont a rájuk eső részt kölcsönadhatnák a szegényebb országoknak, melyeknek erre nagy szükségük lenne kétségbeesésükben. A különleges lehívási jogok újbóli alkalmazása ilyen módon lehetne a kevésbé fejlett világ segítségére a járvány hatásai elleni küzdelemben – véli Soros.
Mivel az IMF legnagyobb részvényese az Egyesült Államok, ezért vétójoga van az új különleges lehívási jogok kibocsátásánál. Soros szerint ezt a vétójogot a Trump-adminisztráció hamis indokokra hivatkozva alkalmazta – persze mit is mondana, hiszen a volt elnökkel nem voltak éppen a legjobb barátok – ám az új, Biden vezette kormányzat pénzügyminisztere, Janet Yellen világossá tette, hogy megszüntetik a vétót, és lehetővé teszik az új kibocsátást. A milliárdos spekuláns a cikkben hangsúlyozza, hogy a járványra globális választ kell adni, melynek egyik fontos része lehet a különleges lehívási jogok újra történő kibocsátása, de nem ez az egyedüli megoldás. Soros szerint egy olyan gazdag ország, mint Franciaország, más eszközt is választhat a saját helyzete javítására: kibocsáthatna örökjáradék-kötvényeket.
A spekuláns cikke szerint nem minden uniós tagállam van abban a helyzetben, hogy örökjáradékkötvény-kibocsátásba kezdjen. Németországban a Bundesbank feladata az államadósság kezelése, és annak elnöke, Jens Weidmann kérlelhetetlenül ellenzi az ötletet. Olaszországban nagyobb problémát jelent az, hogy gazdasági helyzetük miatt nem a megbízható adósok sorában tartják őket nyilván, bár Soros szerint ezen segíthet majd az új miniszterelnök, Mario Draghi. Franciaország azonban egy azon tagállamok közül, amelyek kibocsáthatnának örökjáradék-kötvényeket.
👉 Soros szerint ez azért lenne különösen is Franciaország hasznára, mert hatalmas mennyiségű olyan kölcsönt garantált, amelynek nagy része feltehetően sosem lesz visszafizetve.
Ezeknek az összege háromszázmilliárd euró, míg az állam által vállalt pénzügyi kockázat maximális összege 106 milliárd euró. Az államnak emellett számos más költsége van a járvány elleni küzdelemmel összefüggésben, így a pontos összeg kiszámítása csak azután lehetséges, ha a járványt sikerült megfékezni.
0 Megjegyzések