A német állami média kettős mércét alkalmaz.
Az Európai Bizottság folyamatosan kritizálja a magyar sajtószabadságot, közben pedig kormányok avatkoznak be a magyar médiapiac működésébe – mondta ifj. Lomnici Zoltán a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Az alkotmányjogász a németországi közmédia magyar adásairól beszélve kijelentette: a német közpénzből bővült a hazai ellenzéki média, ami viszont a nemzetközi jog szempontjából egyértelmű beavatkozás a német állami televízió, a Deutsche Welle részéről Magyarország belügyeibe, sérti az ország szuverenitását.
A Századvég Alapítvány jogi szakértője emlékeztetett: Angela Merkel német szövetségi kancellár korábban arról beszélt, tisztázni kell az egymás ügyeibe való beavatkozást a nemzetközi kapcsolatokban. Ennek viszont – tette hozzá – teljesen ellentmond az, ami most tapasztalható a németországi közmédiában. Felidézte, hogy már az első adások hangvétele színt vallott a német állami televízió magyar adásának politikai hovatartozásáról:
kizárólag baloldali politikusokat és közéleti szereplőket szólaltattak meg, de rögtön a zsidóüldözés és a nácizmus jutott eszébe a Budai Várban forgatott anyag szerkesztőinek és riportereinek.
Lomnici szerint ebből egyértelműen kiderült, hogy újabb baloldali és ellenzéki hangulatú médium jelent meg a magyar piacon. Az alkotmányjogász viszont figyelmeztetett arra, a dolog pikantériája, hogy ez
a német adófizetők pénzéből működtetett állami média fórum egyértelműen a német kormány kinyújtott karja, amellyel – egy évvel a soron következő magyarországi választások előtt – beleavatkoznak Magyarország belügyeibe.
A jogász feltételezte, ha megfordítva, egy, a magyar állami televízióban indított német nyelvű, Németországban is elérhető csatornán a németeket a náciveszélyre riogatva az MTVA arra kérné a német polgárokat, hogy a magyarok által bemutatott politikai nézetet részesítsék előnyben, nem élne meg túl sok időt a dolog, minden lehetséges fórumon tiltakozva beszüntetnék az adást.
Az elemző azt is elmondta, a határokon átnyúló médiaszolgáltatás nem egyedi az Európai Unióban, így Németországban sem. Ennek a dolognak viszont az a különös jelentősége, hogy ha már állami háttérről van szó a német hatóságok nagyon komolyan fellépnek az ellen, ha Németországban ilyet tapasztalnak. Például a kínai médiaszolgáltatókkal szemben komoly retorziót alkalmaztak, ha csak egy százaléknyi részesedése is volt a kínai kormánynak egy médiavállalkozásban. Lomnici ezzel kapcsolatban megjegyezte: ez az érzékenység úgy látszik fordítva nem működik a német állami televízió esetében, ugyanis ha őket támadják azonnal reagálnak, ha viszont ők teszik ezt, akkor az teljesen rendben van, ez pedig a kettős mérce új szintre emelése.
A szakember hangsúlyozta: Magyarország szuverenitását 1970 október 24-én deklarálta az ENSZ. Ennek alapján nem avatkozhatnak bele más államok a másik állam jogrendszerébe, az állami médiaviszonyok egyértelműen az ENSZ tilalmi határozatai közé tartozik.
Így a német állami televízió új, magyar nyelvű adása a nemzetközi jogi térben is elfogadhatatlan, sérti Magyarország függetlenségét és szabadságát.
Az alkotmányjogász visszatekintett arra, hogy három típusú együttműködés létezik nemzetközi térben az államok között, politikai, gazdasági és katonai. Magyarország és Németország viszonya a gazdasági és a katonai szempontokat elemezve régóta kiegyensúlyozott. Politikai konfliktusok tekintetében eddig Németország közvetlen és közvetett módon is kiállt Magyarország mellett, sem a német kormány, sem a német polgárok nem viseltettek negatív érzésekkel a magyarok, a magyar politika iránt.
Lomnici szerint ezzel ellentétben
a német közmédia az utóbbi időkben számos olyan műsort sugárzott már korábban is, melyek sértőek voltak a magyar polgárokra, a magyar kormányra, Magyarországra.
Bár látszólag elkötelezettek a média függetlensége mellett úgy látszik, a Deutsche Welle szerkesztői deklaráltan nem kívánják figyelembe venni Magyarország kétharmados többségének akaratát, mikor baloldali narratívát terjesztenek. Ezzel ráadásul olyan elvek mellé álltak, amely a magyar polgárok jelentős részének nem tetszik.
Az alkotmányjogász végül leszögezte: a magyar társadalom bizonyos kérdésekben konzervatív, nem kíván olyan külföldi médiát, ami szembe megy a magyar állami médiával, ami hergel, ami káros a köznyugalomra, valamint a két ország kapcsolatára.
){kind=link}
0 Megjegyzések