A Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára ismertette, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a költségvetési törvényt érintően három olyan kormányrendelet született, amely különleges jogszabályi környezet alapján a költségvetési törvénytől való eltérést fogalmazott meg.
Az államtitkár szerint szükséges és célszerű lépés volt az, hogy a kormány plusz költségvetési forrásokat is az egészségügyi védekezés szolgálatába állított.
A költségvetés eltérésével a kormányzat három alapot hozott létre, ebből az egyik a járvány elleni védekezési, a másik a gazdaságvédelmi alap volt, a harmadik az Európai Uniótól (EU) érkező új keretösszegek fogadását hivatott szolgálni. Az első két alapnak köszönhetően a járvány elleni védekezés nagyon jelentős költségeit a kormányzat azonnal tudta finanszírozni - jelentette ki.
Banai Péter Benő közölte: a 378 milliárd forintos, az eredeti költségvetésben meghirdetett országvédelmi alap érintetlenül állt rendelkezésre, amikor a járványügyi helyzet kialakult. Ennek az alapnak a felhasználását állította a kormányzat teljes egészében a járvány elleni védekezés szolgálatába.
Szükséges volt a költségvetési törvénytől való eltérés, mert nemcsak az alap felhasználásának célját tudta meghatározni rendeletben a kormány, hanem a felhasználás feltételeit is fel tudta függeszteni. Az országvédelmi alap a törvény rendelkezése szerint csak akkor lett volna felhasználható, ha az eredeti költségvetési törvény szerinti, egy százalékos hiányszabályt a kormány tartja - emlékeztetett.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezen túl szükség volt további források bevonására, hiszen ahogyan a benyújtott idei költségvetési módosító indítvány is mutatja a védekezési költségek a 600 milliárd forintot is meghaladják.
Varju László (DK), a bizottsági elnök kérdésére, hogy mennyire célszerű a veszélyhelyzet idején kormányhatáskörben rendelettel meghozott intézkedések továbbvitele, elmondta, hogy amíg nincs vakcina, addig az egészségügyi helyzet megőrzése, a járvány elkerülése érdekében további kiadások merülhetnek fel, ezért célszerűnek tartja, hogy a járvány elleni védekezési alap az év végéig fennálljon, sőt a kormányzat arra tett javaslatot, hogy 2021-ben is rendelkezésre álljon egy ilyen alap. Az intézkedésekkel új gazdaságvédelmi alap jött létre, amelynek forrásait a költségvetésen belüli átcsoportosításokkal teremtették meg - fűzte hozzá.
Banai Péter Benő észrevételekre reflektálva közölte: a gépjárműadó átcsoportosítása 34,4 milliárd forintos tehervállalást jelentett az önkormányzatok részéről. A 2020-as helyi önkormányzati alrendszernek teljes bevétele mintegy 3000 milliárd forint, ez nagyságrendileg egyszázalékos összeg.
Ezzel szemben a központi költségvetés tehervállalása csak a védekezés kapcsán az indítványban szereplő összkiadás 600 milliárd forint felett, a konszolidált kiadásai pedig bőven 20 ezer milliárd forint felett van.
Közölte azt is, a mai napig a járvány előtt ismert uniós forrásokhoz képest új plusz forrást a magyar kormányzat az EU költségvetéséből nem kapott.
0 Megjegyzések