A vád szerint az egyik vádlott ügyvezetője volt egy kft-nek 2019 áprilisig, a felszámolás napjáig. A NAV 2016-ban a Szolnoki Törvényszéknél a cég felszámolását kezdeményezte, mert a cég adótartozást halmozott fel és a végrehajtás sem vezetett eredményre – tudtuk meg a megyei főügyészség sajtószóvivőjétől.
A törvényszék 2017. februárjában a cég fizetésképtelenségét megállapította és a felszámolását elrendelte. A felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igények meghaladták az 5 millió Ft-ot. A cég az időszaki beszámolók szerint 2016. januárban még 8 millió Ft-al rendelkezett, de a vagyon decemberre – az adóbevallás adatai szerint – 400 ezerre zsugorodott.
Mindez úgy következett be, hogy a céget irányító vádlott egy hamis bérleti szerződést bocsátott a könyvelő rendelkezésére, melynek tartalma szerint a másik vádlott 2015.október 1-től a tulajdonában lévő ingatlant a cégnek bérbe adta havi 450 ezer Ft-ért, melyet a szerződés lejártakor, 2016. december 31-én egy összegben kellett kifizetni. A bérbeadóként szereplő vádlott papíron 5 és fél millió Ft-ot kapott a cég vagyonából.
Ténylegesen bérleti szerződés a vádlottak között nem jött létre, és a pénz kifizetésére sem került sor, csupán a hitelezői igényeket kívánta a cégvezető ezáltal meghiúsítani. A céget felszámolták és 2019. áprilisában a cégjegyzékből is törölték. A cégvezető az elkövetési értékből a büntető eljárás során 2 millió Ft-ot fizetett meg a NAV számlájára.
Az ügyészség a cégvezető vádlottal szemben a Szolnoki Járásbíróságnál indítványozta hogy tárgyalás mellőzésével szabjon ki szabadságvesztés büntetést, melynek végrehajtását próbaidőre függesszen fel és rendeljen el vele szemben vagyonelkobzást, míg társával szemben a bíróság alkalmazzon pénzbüntetést. Az ügyben a Szolnoki Járásbíróság fog döntést hozni.
0 Megjegyzések