Rést készül ütni a Magyarországot az illegális migrációval szemben pajzsként óvó határvédelmi rendszeren az Európai Unió Bírósága (EUB), amely előtt tavaly két szegedi bíró támadta meg fejtette ki aggályait a tranzitzónák miatt.
A Hazánkat feljelentő féltő ítészek nagy valószínűséggel azok köréből kerültek ki, akiket korábban a Soros György bőkezű támogatását élvező magyarországi Helsinki Bizottság “érzékenyített”, hiszen a beadványukban ott visszhangoznak a szélsőliberális “jogvédők” vádaskodásai progresszív emberijogi nézetei. Így például kifogásolták, hogy a magyar állam nem engedi szabadon bóklászni a fél világon átkelt idegeneket, akár csak azt, hogy a Szerbiából érkező határsértőket automatikusan kitoloncolják, hiszen menedékkérelmüket a válság sújtotta otthonukhoz legközelebb eső biztonságos országban kellett volna benyújtaniuk, írja legújabb elemzésében a Tűzfalcsoport.
Mint a portál fogalmaz, nem mellékes körülmény az sem, hogy a szegedi bírók két olyan ügyben fordultak kérdéseikkel a Luxembourgban ülésező törvényszékhez, amelyben egy helsinkis ügyvéd, dr. Pohárnok Barbara látja el a migránsok képviseletét, s ő jár el az érdekükben az uniós bíróság előtt is. Emlékeztetnek, a migránsjogvédők múlt csütörtökön adtak ki egy közleményt, miután az EUB főtanácsnoka bejelentette, hogy a meggyőződése szerint a tranzitzónákban történő elhelyezés jogellenes őrizetnek minősül, ezért azt meg kell szüntetni, és ezzel a Helsinki Bizottsággal egy platformra helyezkedett. Bár az észt Priit Pikamäe véleménye nem köti az unió törvényszékét, de csak a legritkább esetben tér el a főtanácsnoki indítványoktól. Magyarország elmarasztalása a tranzitzónák miatt tehát több mint valószínű.
Priit Pikamäe előterjesztése némileg meglepő, mivel az szembe megy az Emberi Jogok Európai Bíróságának Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügyben hozott ítéletével, amely szerint a felperesek tranzitzónás elhelyezése nem valósított meg tiltott fogvatartást – ugyanakkor cseppet sem váratlan a múltjának és politikai-ideológiai kötődésének ismeretében.
A főtanácsnok pályája gyorsan ívelt felfelé: a diploma megszerzése után egyből iroda-, majd részlegvezető az észt külügy- és igazságügyi minisztériumban. 2001-ben nevezték ki bíróvá a tallinni városi bíróságra, ahonnan egy éven belül átvették a fellebbviteli törvényszékre. Öt évvel azután, hogy a bírói pályára lépett, azaz 2006-ban, már a legfelsőbb bíróságon (LB) ítélkezik, 2013-tól pedig annak elnöke. Kinevezését Észtország akkori liberális szociáldemokrata párti elnöke Toomas Hendrik Ilves kezdeményezte. Ilves olyan szoros barátságot ápol Soros Györggyel, hogy a New York-i milliárdos még az esküvőjére is meghívta. A botrányról, amit ezzel okozott, a Demokrata írt magyarul a spekulánsról készült portrésorozatában.
Mentorához hasonlóan Priit Pikamäe is a Soros-féle nyílt társadalom doktrínájának elkötelezett híve, ráadásul a 90-es években a tőzsdespekuláns hálózatának támogatottja volt. LB elnöki kinevezését pedig olyan fontosnak tartották, hogy a milliárdos alapítványa által is támogatott Freedom House Kelet-Közép-Európa rendszerváltozás utáni történetét áttekintő monográfiájában is kiemelték.
Olybá tűnik tehát, hogy Magyarország és a határvédelmi rendszer elítélését a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatának fizetési listáján szereplő szervezet (Helsinki) által érzékenyített magyarországi bírók kezdeményezték, egy olyan ügy örvén, amiben egy OSF által támogatott szervezet látta el a jogi képviseletet, egy olyan nemzetközi bíróság előtt, amelynek főtanácsnoka egy Soros közeli ismerőse által felkarolt karrierjogász, és maga is az OSF egykori támogatottja.
De mindez nyilván csak a véletlen műve, hiszen a Soros által pénzelt liberális sajtó már számtalanszor megírta, hogy nem létezik semmiféle Soros-terv, fogalmaz a Tűzfalcsoport elemzése.
0 Megjegyzések