Magyarországon május 3-ra várják a járvány tetőzését. A jelenlegi szabályok is eddig maradnak életben, utána viszont – a gazdaság újraindításának érdekében – lazítani fognak. Erről már Gulyás Gergely is beszélt a csütörtöki Kormányinfón.
Orbán Viktor is arról beszélt pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy a jövő hét végén véget ér a járvány elleni védekezés első szakasza.
“A jövő hét végére már új szabályokkal kell rendelkeznünk”
– mondta a kormányfő.
Orbán Viktor kiemelte, hogy a védekezés első szakaszában felkészítették Magyarországot a legrosszabb forgatókönyvre. A második szakaszban viszont lazítások jönnek.
“Fokozatosan, szigorú menetrend mellett újraindíthatjuk az életet hazánkban”
– fogalmazott a miniszterelnök.
Ugyanakkor azt hangsúlyozta: ennek az a feltétele, hogy az újraindítás időszakában is meg tudják védeni a leginkább veszélyeztetett időseket, krónikus betegeket és a nagyvárosokban élőket. Rájuk vonatkozóan speciális szabályokat kell kigondolni, ezek kialakítása gőzerővel zajlik – tette hozzá a kormányfő.
A kórházi ágyak felszabadítására rátérve Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormánynak meg kell teremtenie annak a lehetőségét, hogy egyetlen beteg életéről se kelljen lemondani.
“Ha nem akarunk bunkerszerűen bezárva élni életünk végéig, vagy addig, amíg a vakcinát fel nem fedezik, amelynek időpontja teljesen bizonytalan (…), akkor két lehetőség van”: sikerül jól újraindítani az életet és “lehetnek meglepetések”
– fejtette ki, úgy folytatva: ha az élet újraindításakor a vírus elszabadul, akkor hirtelen kellene előállítani több tízezer kórházi ágyat és több ezer lélegeztetőgépet, ami lehetetlen.
Ezért a felelősségteljes magatartásnak azt tartja, ha kiépítik azt a kórházi kapacitást, amelyre a legrosszabb esetben szükség lehet. A védekezés első szakaszának az értelme a vírus terjedésének a lassítása, hogy felkészítsék az egészségügyet egy korábban példátlan terhelésre.
Kijelentette: egyetlen magyar sincs egyedül,
“nem mondunk le egyetlen beteg emberről sem, mindenkiért harcolni fogunk”.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a vészhelyzet ideje alatt sokat tanult, olyan tudásokat szerzett meg, amiért mások fizetnek. Szerinte a magyar járványkezelés eddig sikeres.
“Az, hogy a magyar védekezés sikeres, az abból fakad, hogy nem rezeltünk be”
– fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz május 4-e után, azt mondta, hogy együtt fogunk élni a vírus fenyegetésével.
Szerinte 3 dolgot tudunk biztosan. Azt, hogy a koronavírusnak van egy korspecifikuma, az idősebb korosztálynál jelentkeznek a súlyosabb tünetek, hogy életkoruktól függetlenül fenyegeti a koronavírus a krónikus betegeket is, és, hogy Budapesten és a nagyvárosokban más szabályokat kell alkalmazni, mert a tömeges megbetegedések ezeken a helyeken fordulhatnak elő. A kormányfő szerint ezeket figyelembe véve hozhatják majd meg az új szabályokat.
“Nem túl vagyunk rajta, hanem felkészítettük magunkat a legrosszabb forgatókönyv esetére is”
– fogalmazott a kormányfő, aki szerint most együtt kell élni azzal, hogy itt van egy vírus és “nincs vakcinánk”. Ilyen életvitelre kell berendezkedni május 4. után egészen addig, amíg lesz védőoltás a koronavírus ellen.
“Senki sem akar együtt élni az ellenségével, el akarja pusztítani, (…) majd ha lesz fegyver, akkor fel is nyársaljuk ezt a vírust”
– mondta a kormányfő.
Orbán Viktor beszélt az osztrák gyakorlatról is. Ausztriában ugyanis már elkezdték feloldani a korlátozásokat. A kormányfő megjegyezte, hogy ő is hozzákezdene már az enyhítéshez, hiszen ez a magyar gazdaság érdeke, a május 4-ét ugyanakkor megvárja.
Az általános szabályok szerint az operatív törzs alapján Orbán Viktor adja ki a rendeleteket, a kormányfő szerint ugyanakkor bevált a gyakorlat, hogy a polgármesterek hétvégén szigoríthatnak.
“De szerintem május 4-e után általános szabályokkal kell operálni”
– mondta a kormányfő. A felelősség ugyan a kormányé, de lehet, nem fogja elvenni a többletjogot a polgármesterektől.
A gazdasággal kapcsolatban azt mondta,
“ha nincs munka, nincs semmi, ha van munka, minden van”.
Ezért arra koncentrál, hogy minél több munkahelyet mentsenek meg. A nem megmenthető munkahelyek helyett pedig újakat hozzanak létre.
Arról is beszélt, hogy az álláskeresési támogatás 3 hónapig jár, és “most még csak a negyven valahányadik napban vagyunk, tehát ez még ki fog tartani”. És bízik abban, hogy “mire ennek a végére érünk”, addigra a munkahelymegőrző és -teremtő támogatásokkal a gazdaság fordulatszáma megközelíti a korábbit.
“Gyors kilábalásra készülök, de nem tartozom a legoptimistábbak közé”
– fogalmazott a kormányfő, aki ismét elmondta azt is, hogy amennyi munkahelyet tönkretesz a vírus, annyi munkahelyet fognak létrehozni.
Az előző napi EU-csúcstalálkozóval kapcsolatban megjegyezte: Magyarország eddig egyetlen plusz forintot sem kapott a járvány elleni védekezésre az EU-tól.
A találkozón arról sikerült megállapodni, hogy a következő hétéves költségvetési periódusban elkölthető pénzekből nagyobb összegeket előrehoznak, hogy azokat idén és jövőre tudják elkölteni, a pénzfelhasználás pedig rugalmasabb lesz – ismertette, hozzátéve: abban is megegyeztek, hogy a korábbi tervekhez képest jóval nagyobb büdzsét kell létrehozni, minden tagállam többet fog befizetni.
Arról viszont nem sikerült megállapodni, hogy a járvány gazdasági következményei miatt mozgósítandó pénz EU-s garanciájú hitel legyen vagy “ajándék”.
A járvány elleni védekezésről szóló magyar törvényt ért támadásokról is beszélt Orbán Viktor, kifejtve: a nemzetállami fővárosokból – például Berlinből – érkező támadások különösebben nem érdeklik. “Pont annyi jelentősége van, mint annak, hogy mi mit gondolunk Berlinről Budapesten. (…) A különbség az, hogy mi udvariasak vagyunk, és nem mindig mondunk el mindent, amit gondolunk” – jegyezte meg.
Brüsszel azonban egy másik eset: “Brüsszelt a bürokraták szállták meg, ott az ésszerűség tere korlátozottabb” – fogalmazott, hozzátéve: “itt mindig Soros György kezét kell látni a dolgokban”.
Ezzel kapcsolatban a hét legfontosabb hírének nevezte Soros György írását a járvány gazdasági következményeinek kezeléséről. Ezt a 2-es számú “Soros-tervnek” nevezte. Soros szerint arra van szükség – idézte -, hogy az EU nagy kölcsönöket vegyen fel, amelyek alapösszegét nem is kellene visszafizetni, viszont lejárat nélküli kamatot kellene fizetni utánuk, “amíg élünk, addig fizetünk”. “A kamatot szeretik ők nagyon” – fogalmazott.
A kormányfő ezt a pénzügyi javaslatot legalább olyan veszélyesnek nevezte, mint amilyen a migránsbetelepítési terv volt.
0 Megjegyzések