Powered by Jasper Roberts - Blog

Tóásó Előd közel 6 évet ült: összeomlott Morales hatalma, bebizonyosodott a csalás

Úgy tűnik, ha lassan ugyan, de még a világ olyan helyein is kiderülhet az igazság, mint amilyen Dél-Amerika, mint amilyen Bolívia. Igaz, egy kisebb politikai földindulás kellett hozzá.

Nézzük sorban a történteket! Rózsa-Flores Eduardót több mint tíz éve, 2009. április 16-án Bolíviában, egy Santa Cruz-i szállodában kommandósok lőtték le két társával, Magyarosi Árpáddal és az ír Michael Martin Dwyerrel együtt. Az ártatlanul bebörtönzött Tóásó Előd túlélte a véres leszámolást, őt 2015-ben a Baptista Szeretetszolgálat munkatársainak sikerült kihozniuk Bolíviából – felettébb kalandos körülmények között.

Most már Morales ellen nyomoznak emberiség elleni bűntett miatt

A segélyszervezet akkor már évek óta dolgozott egy olyan programon, amelynek célja a Külügyminisztériummal való együttműködésben a külföldön bajba került magyarok hazajuttatása, s ennek a tevékenységnek egyik epizódja volt a Tóásó-ügy, amely a legismertebb ilyen akcióvá vált a közvélemény előtt. Tíz esztendő sem volt elegendő ahhoz, hogy biztosat tudjunk arról, pontosan ki határozta el a gyilkosságokat, és ki volt az, aki közvetett módon okozója lehetett a vérengzésnek. Még magyarországi szálak is felmerültek, hiszen Rózsa-Floresnek annak idején köze volt ahhoz, hogy az őszödi beszédet megismerjék az emberek, akadt tehát haragosa bőven. Ismert szereplője volt a magyarországi közéletnek, bizonyos körökben politikai és titkosszolgálati kapcsolatai sem nagyon maradhattak titokban, így a találgatásoknak se vége, se hossza nem volt. Az látszott a legvalószínűbbnek, hogy tanácsadói javaslatára Morales elnök adott utasítást az általa külföldi zsoldosoknak nevezett férfiak letartóztatására, likvidálására s ezzel együtt saját ellenzékének bebörtönzésére, meghurcolására.

Rózsa-Flores Eduardo a kilencvenes években a barcelonai La Vanguardia újságírójaként került a balkáni frontra. Látva a szerbek vérengzéseit, lelkiismereti okokból otthagyta különleges tudósítói munkáját, a horvát függetlenség védelmében belépett a nemzeti gárdába, és ő lett a kelet-szlavóniai magyar falu, Szentlászló egyik védője a nemzetközi brigád élén. Miután egy rohamosztag parancsnokaként megsebesült, és ezredesi rendfokozattal leszerelték, összebarátkoztunk. Rózsa-Floresnek jócskán volt haditudósítói tapasztalata – ilyen minőségében korábban megjárta az öbölháborút is –, így tudósítói csapatot alkotva, a horvátul ugyancsak beszélő Kricskovics Antal fotóriporterrel kiegészülve jártuk a háborús térséget Eszéktől Szarajevón át az albániai Vloráig. Az írások, fényképek elsősorban a Fejér Megyei Hírlapban jelentek meg rendszeresen, majd 1996-ban Hallgatás hadművelet címmel riportkönyvet adtunk ki együtt, amelynek székesfehérvári bemutatója is volt. Rózsa-Flores Eduardo aztán belehalt a 2009-es vérengzésbe, s akkor sokáig elsősorban Tóásó Előd miatt aggódtunk, akit a sajtó és a közmegítélés józanabb része már tíz éve ártatlannak könyvelt el. Ez mára bebizonyosodott, s ezért lehet ma már határozottan kijelenteni, hogy hazahozatala életmentő humanitárius akció volt.

Ideiglenes elnök vezeti az országot

Bár már akkor voltak olyanok, akik ezt nem így látták, az azóta Bolíviában történtek megerősítik a koncepciós eljárás tényét, azt, hogy magát a rajtaütést is megrendezték. Tavaly Bolívia akkori vezetője, Evo Morales egy újabb elcsalt választás után megbukott, és elmenekült az országból. Azóta ideiglenes elnök vezeti az országot, aki korábban a felsőház ellenzéki elnökeként tevékenykedett. Májusra írták ki az új elnökválasztást, amelyen az indián származású Morales nem is indulhat – miután Mexikóban is tüntetni kezdtek ellene, onnan is továbbállt, jelenleg a baloldali argentin kormány biztosít számára védelmet. Tóásó Elődöt és a horvát-bolíviai Mario Tadicot hosszú és bonyolult eljárás során vádolták meg hamisan szeparatizmus és az elnök elleni merényletkísérlet vádjával. Mindez arra volt jó, hogy gyakorlatilag megsemmisítették a bolíviai ellenzéket. Sokan elmenekültek az országból, mások velük együtt börtönbe kerültek. Tóásó Előd közel hat évet töltött börtönben, mindennap életveszélyben, az itthoni börtönviszonyokhoz képest elképesztő körülmények között, miközben Száron élő nővére minden követ megmozgatott ártatlanságának bizonyításáért. Végül vádalku keretében szabadult ki. Minap újabb fordulat következett be az ügyben: a bolíviai belügyminisztérium visszavonta az eredeti feljelentést, és az állam hivatalból elismerte, hogy a tizenegy éve tartó eljárás politikai ügy volt, amelynek során ártatlan embereket hurcoltak meg. A vád összeomlása már hetekkel ezelőtt megkezdődött: az ügy két bírója is távozott, beismerve, hogy addig mindent kormányzati nyomásra tettek, és mivel megfenyegették őket, nem maradt más választásuk.

Utolsó szakaszába érkezett a nemzetközi per

Néhány nappal ezelőtt pedig egy katonai tábornok beszélt arról, hogy a rajtaütés során a külföldiek szállodai szobájában „megtalált” fegyvereket a titkosszolgálat tőle, vagyis a 8-as számú katonai alakulattól kérte kölcsön a gyilkosságok előtt, magyarán a helyszínt berendezték a hamis bizonyítékokkal. Az úgynevezett „terroristaügy” nyilvánvaló csalásai miatt a bolíviai ügyészség nyomozást kezdeményezett többek között Evo Morales volt elnök és Álvaro García Linera egykori elnökhelyettes ellen, emberiség elleni bűncselekmények, népirtás, bűnszervezet megszervezése és emberrablás miatt. Közben utolsó szakaszába érkezett az a nemzetközi per is, melyet Tóásó Előd és társai kezdeményeztek Bolívia ellen az emberi jogaik megsértése miatt. Az Amerika- közi Emberi Jogi Bíróság hamarosan felszólítja Bolíviát, hogy egyezzenek meg a kártérítésről, és ha ez nem történik meg, a bíróság dönti el, menynyit köteles a latin-amerikai ország fizetni az egykori dunaújvárosi egyetemista, idén negyvenéves Tóásónak. Akár már a jövő hónapban megszülethet egy ilyen határozat.

0 Megjegyzések