A szén-monoxid (CO)-érzékelő készülék akkor segít, ha jó helyen szereljük fel.
Ahogyan arról lapunk is beszámolt, ismét tragédiát okozott a szén-monoxid. Nagykanizsán egy fiatal pár és két éves kislányuk halt bele a gázmérgezésbe. Az alábbiakban Dóka Imre tűzoltó főhadnaggyal, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivő helyettese segítségével ismét összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat ahhoz, hogy a hasonló balesetek elkerülhetőek legyenek.
Kevés is árthat
A mérgező hatás nemcsak a lakás levegőjének CO-szintjétől, de a benne eltöltött időtől, egészségi állapottól is függ. A CO akkor is károsít, ha kevés van a levegőben, de hosszú időn keresztül lélegezzük be. Egy szívbetegnél csupán kétórányi tartózkodás egy viszonylag alacsony, 50 ppm koncentrációban szennyezett környezetben már mellkasi fájdalmakat válthat ki. A CO-koncentráció mérésére használt ppm mértékegység egyébként azt jelöli, hogy egymillió levegőmolekula között hány darab CO-molekula lebeg.
Veszélyforrások
Szén-monoxid a széntartalmú vegyületek égésekor keletkezik. Minden fűtőkészülék, ami például gázt, olajat, fát, szenet éget el, veszélyforrást jelent. Nemcsak a saját lakásunkban lévők, de még a szomszédé is, amelynek „füstje" bejuthat az ablakunkon keresztül. Érdemes több dologra is figyelnünk:
➤ Ellenőriztessük a kéményeket, tüzelőberendezéseink karbantartására is évente hívjunk szakembert.
➤ Gázkonvektoros fűtésnél ne nyissunk azon az oldalon ablakot, ahol a konvektor van vagy ahová a szomszéd konvektorának kivezetőcsöve nyílik. Fűtési szezonban a konyhai elszívót csak működő szellőző vagy nyitott ablak mellett kapcsoljuk be.
➤ Nyitott égésterű készüléknél fontos, hogy a fali szellőzőnyílások működjenek, ha nem, tartsunk nyitva ablakot, míg ezeket üzemeltetjük.
➤ Amennyiben gáztűzhelyen főzünk, nem ajánlott a konyhában a tömör légzárású ablak, ha mégis ilyen van, legalább a sütés-főzés ideje alatt hagyjuk résnyire nyitva.
0 Megjegyzések