Irreálisan nagy költségemelések mellett sokszor alaptalan károkozói pótdíjat kell fizetniük a kocsitulajdonosoknak, miközben még a születési hónap is befolyásolhatja a díjakat – állítja a Magyar Autóklub, amely panaszt nyújtott be az ombudsmannál.
Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kfgb) díjak gyorsan változó jellegét is sérelmező beadvány alapján szombaton vizsgálatot indított, ugyanis – mint közleményükben írják – „felmerült a jogbiztonság követelményének sérelme”. A pótdíjat az elmúlt időszakban balesetet okozó, de nem fizető autósoknak számlázzák ki, számítása azonban élesen eltér a biztosítóknál.
A panaszt Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke nyújtotta be, aki az Inforádiónak elmondta: „van olyan biztosító, amelyiknek szó szerint nagyítóval lehet olvasni az apró betűs feltételeit 50 oldalon, amiben olyan körülményeket is mérlegelés alá von, illetve függővé teszi a biztosítási díjakat attól, hogy milyen hónapban – tehát nem milyen évben, hanem milyen hónapban – született az adott személy”.
Az ügyvéd lapunk kérdésére felidézte: az országgyűlés törvényben felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a bonus-malus rendszert rendeletben határozza meg, ám négy éve úgy módosították, hogy a biztosítók ezen túlmenően „egyéni bonus-malusokat” vehetnek figyelembe a biztosítási díj megállapításakor, ami szerinte alkotmányjogi problémákat vet fel.
– A miniszternek adott ezen felhatalmazás azonban nem terjed ki arra, hogy az eredetileg törvényben szabályozandó kérdéskört végül mindegyik biztosító saját maga kénye-kedve szerint határozza meg a pénzügyminiszter helyett – magyarázta az ügyvéd.
Kovács Kázmér szerint a rendeletnek így semmi értelme nem maradt, a pótdíjak gyakori változásai pedig átláthatatlanná teszik a rendszert.
„Ha valaki 10-20 éven keresztül kármentes, de egyszer okoz egy 100-150 ezer forintos kárt, a biztosítási többletdíj meghaladhatja azt az összeget, amekkora kárt okozott" – mutatott rá az ügyvéd.
Kerestük a Pénzügyminisztériumot, hogy tervezik-e módosítani a bírált rendeletet, de lapzártánkig nem kaptunk választ. A Magyar Biztosítók Szövetsége pedig egyelőre nem alakította ki álláspontját az ügyben.
Sokat drágultak a kgfb-díjak – Szeptember közepén közel 55 ezer forint volt egy átlagos kgfb díja a Netrisk.hu indexe szerint, ami jóval meghaladta az egy évvel korábbi 37 ezer forintot. Noha a tavalyi díjak nem tartalmazták a 30 százalékos baleseti adót, ezzel korrigálva is kb. 13 százalékkal emelkedtek a díjak. A tendencia ellenére ugyanakkor Európában csak a románoknak és a litvánoknak kell a hazainál alacsonyabb kgfb-díjat fizetniük.
Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kfgb) díjak gyorsan változó jellegét is sérelmező beadvány alapján szombaton vizsgálatot indított, ugyanis – mint közleményükben írják – „felmerült a jogbiztonság követelményének sérelme”. A pótdíjat az elmúlt időszakban balesetet okozó, de nem fizető autósoknak számlázzák ki, számítása azonban élesen eltér a biztosítóknál.
A panaszt Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke nyújtotta be, aki az Inforádiónak elmondta: „van olyan biztosító, amelyiknek szó szerint nagyítóval lehet olvasni az apró betűs feltételeit 50 oldalon, amiben olyan körülményeket is mérlegelés alá von, illetve függővé teszi a biztosítási díjakat attól, hogy milyen hónapban – tehát nem milyen évben, hanem milyen hónapban – született az adott személy”.
Az ügyvéd lapunk kérdésére felidézte: az országgyűlés törvényben felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a bonus-malus rendszert rendeletben határozza meg, ám négy éve úgy módosították, hogy a biztosítók ezen túlmenően „egyéni bonus-malusokat” vehetnek figyelembe a biztosítási díj megállapításakor, ami szerinte alkotmányjogi problémákat vet fel.
– A miniszternek adott ezen felhatalmazás azonban nem terjed ki arra, hogy az eredetileg törvényben szabályozandó kérdéskört végül mindegyik biztosító saját maga kénye-kedve szerint határozza meg a pénzügyminiszter helyett – magyarázta az ügyvéd.
Kovács Kázmér szerint a rendeletnek így semmi értelme nem maradt, a pótdíjak gyakori változásai pedig átláthatatlanná teszik a rendszert.
„Ha valaki 10-20 éven keresztül kármentes, de egyszer okoz egy 100-150 ezer forintos kárt, a biztosítási többletdíj meghaladhatja azt az összeget, amekkora kárt okozott" – mutatott rá az ügyvéd.
Kerestük a Pénzügyminisztériumot, hogy tervezik-e módosítani a bírált rendeletet, de lapzártánkig nem kaptunk választ. A Magyar Biztosítók Szövetsége pedig egyelőre nem alakította ki álláspontját az ügyben.
Sokat drágultak a kgfb-díjak – Szeptember közepén közel 55 ezer forint volt egy átlagos kgfb díja a Netrisk.hu indexe szerint, ami jóval meghaladta az egy évvel korábbi 37 ezer forintot. Noha a tavalyi díjak nem tartalmazták a 30 százalékos baleseti adót, ezzel korrigálva is kb. 13 százalékkal emelkedtek a díjak. A tendencia ellenére ugyanakkor Európában csak a románoknak és a litvánoknak kell a hazainál alacsonyabb kgfb-díjat fizetniük.
0 Megjegyzések