Tavaly tovább nőtt a kutatóhelyek és a K+F tevékenységet végzők száma, miután az előző évben megfordult a 2014 óta tartó csökkenő tendencia - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Kutatás-fejlesztés, 2018 című összefoglaló kiadványából.
A magyarországi kutató-fejlesztő helyeken 2018-ban az előző évinél 14 százalékkal több, 738 külföldi kutató dolgozott. A hazai kutatók közül 227-en vállaltak munkát 6 hónapnál hosszabb időtartamra külföldön, 6,3 százalékkal kevesebben, mint 2017-ben. Nemzetgazdasági szinten 2018-ban több mint 654 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, ami a bruttó hazai termék (GDP) 1,53 százalékát tette ki. A ráfordítások összege folyó áron 27 százalékkal, GDP-hez viszonyított aránya 0,2 százalékponttal nőtt.
A K+F ráfordításokból a vállalkozások 342 milliárd forintot finanszíroztak, ez folyó áron 26 százalékos emelkedés. A kutató-fejlesztő helyekre az állami költségvetésből 212 milliárd forint, külföldi forrásból közel 97 milliárd forint, nonprofit szervezetektől 3 milliárd forint érkezett. A külföldről érkezett források folyó áron 26 százalékkal bővültek, ebből 76 milliárd forint (79 százalék) vállalkozásoktól érkezett. Az állami költségvetési források folyó áron 28 százalékkal nőttek egy év alatt.
A források felhasználásában jelentős volt a vállalkozási kutatóhelyek túlsúlya, amelyekre az összes kiadás 76 százalékát, 495 milliárd forintot fordítottak, további 13 százalékot (83 milliárd forintot) a felsőoktatási, 11 százalékot (71 milliárd forintot) az államháztartási szektorba tartozó intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek használták fel. A KSH kiemeli: egyre több vállalkozás folytat kutatótevékenységet, tavaly Magyarországon 2000 vállalkozási kutatóhely működött, 24 százalékkal több, mint 2017-ben.
Országos szinten a K+F-ráfordítások 58 százalékát kísérleti fejlesztésre, 23 százalékát alkalmazott, 19 százalékát alapkutatásra fordították 2018-ban. A korábbi évekhez hasonlóan az államháztartási és a felsőoktatási szektorban továbbra is az alapkutatás részesedése volt a meghatározó (59, illetve 66 százalék), 47 milliárd, illetve 49 milliárd forint ráfordítással. A vállalkozási szektorban a K+F-témaköltségek között 2018-ban is a kísérleti fejlesztés dominanciája érvényesült (74 százalék, 365 milliárd forint).
A főbb tudományterületek szerint a források 61 százalékát a műszaki, 22 százalékát a természettudományokra költötték. A KSH összeállítása szerint 2017-ről 2018-ra e két fő tudományág ráfordításai nőttek folyó áron a legnagyobb mértékben, 31, illetve 27 százalékkal. A kisebb részesedést képviselő agrártudományok (4,8 százalék) és társadalomtudományok (3,5 százalék) ráfordításai is emelkedtek, 24, illetve 22 százalékkal.
A kutatás-fejlesztés területi eloszlása az elmúlt évben nem változott jelentősen, továbbra is erősen a Közép-Magyarország nagyrégióban, ezen belül a fővárosban koncentrálódott. A kutatóhelyek több mint a fele (52 százalék) működött a nagyrégióban,
munkát biztosítva a kutatással foglalkozók 61 százalékának.
A KSH kiadványa szerint 2018-ban országosan egy kutató-fejlesztő helyre 186 millió forint K+F-ráfordítás jutott, 13 százalékkal több, mint az előző évben, ami Közép-Magyarországon az országos átlagnál lényegesen magasabb, 239 millió forint volt. Budapesten ez az érték 256 millió forintot tett ki, 45 százalékkal többet az országos átlagnál.
0 Megjegyzések