Rendetlenség a rendben - Vera Molnar művészete a Kiscelli Múzeumban

Napjaink kiemelkedő képzőművészeti alkotója, a több mint hetven éve Párizsban élő Vera Molnar művészetét mutatja be az óbudai Kiscelli Múzeumban csütörtöktől látható kiállítás.

Vera Molnart már az ötvenes-hatvanas években foglalkoztatta a "machine imaginaire", az embert helyettesítő gép és a művészet összefüggésének a kérdése. Nem csak az első (női) komputerművészek egyike, úttörő volt az algoritmikus és a véletlent tudatosan összekapcsoló és alkalmazó művészek között is. Művészetében elsősorban a kutatás foglalkoztatja, a rend, a struktúra, illetve a rendetlenség összekapcsolásának lehetősége - szerepel a szervezők által az MTI-hez szerdán eljuttatott ajánlóban.

A művész szorosan véve nem tartozik sem a konkrét, sem a geometrikus absztrakt irányzathoz, alkotásai nem felelnek meg egyik kategória szigorúan vett kritériumainak sem. Mértéktartóan, de eltökélten rúgja fel a konkrét absztrakt merev szabályait, de nem formákkal dolgozik, hanem vonalakkal, ezek formálódnak keze alatt egyszerű geometriai idomokká.

A közlemény kiemeli: Vera Molnar a számítógép használatával is képes olyan alkotásokat létrehozni, amelyek nem személytelen, mechanikus, rideg művek, hanem emberközeliek, magukon hordozzák a művész gazdag képzelőerejének, kreativitásának és fáradhatatlan kísérletező kedvének a nyomait.

Vera Molnar már az 1940-es évek végétől készített hommage-okat, gyakran valamely személyes élmény hatására. Korai hommage-ai (Dürer, Klee) egyaránt jelzik művészi hivatkozásait, illetve a szisztematikus képi gondolkodás megjelenését. Molnar rendszerint geometriai alapformák (négyzet, téglalap) segítségével, minimális vizuális események beiktatásával írja át saját nyelvére "választott mesterei" - Dürer, Theo van Doesburg, Monet, Cézanne, Klee, Malevics, Naum Gabo - műveit. Egy-egy témához akár évtizedeken át újra és újra visszatér, a mostani tárlat az életművet meghatározó három nagy hommage-ciklus - Dürer, Cézanne, Klee - műveiből válogat.

A struktúrát és a véletlent ötvöző szisztematikus művei az alapelemek arányának, illetve elrendezési módjának apró változtatásaiból, a művész szavaival az "1 százalék rendetlenség" hozzáadásával adódnak. A képhez és a szöveghez való sajátos viszonyról a művész livreimage-ai árulnak el a legtöbbet. A szóhasználat olyan, gyakran csak egy-egy példányban megjelent "lapozható képekre" utal, amelyek a művész szavaival nem olvastatják, hanem láttatják magukat. Monográfusa, Vincent Baby a livrimage-ok négy típusát különböztette meg: négyszögek, vonalak, "kontrakockák" (Tatlin kontrareliefjei után), valamint kézírást imitáló művek.

A négyzet mint alapforma a kezdetektől meghatározó jelentőségű Vera Molnar művészetében. Molnar a geometrikus elemek arányainak, elrendezésének kis mértékű megváltoztatásával variációs sorokat dolgoz ki a számítógép segítségével. E "programozás" eredményeképpen a sorozatok tagjai között olykor látványos különbségek mutatkoznak, amelyet a művész "plasztikai eseménynek" nevez.

Az elmúlt években sikerült Vera Molnar egy-egy művét a Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár gyűjteménye számára megvásárolni. Ezzel egy időben vetődött fel egy Vera Molnar kiállítás rendezésének ötlete a Szöllősi-Nagy - Nemes-gyűjteményből, ahol egy szinte a teljes életművet felölelő műtárgyanyag található. Ezek mellett először láthatóak a múzeumi új szerzemények.

A kiállítás kurátora Róka Enikő és Cserba Júlia, a tárlat 2020. március 15-ig látható a Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtárban.