Az Európai Unió, Norvégia és Izland erősíti az együttműködést az éghajlatváltozás elleni küzdelemben

Az Európai Unió Izland és Norvégia pénteken Brüsszelben megállapodott abban, hogy erősítik az együttműködést az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legalább 40 százalékkal  történő csökkentése érdekében 2030-ra.

Az éghajlatváltozás káros hatásai elleni együttműködés az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás alapján zajlik. Ennek keretében az EGT illetékes bizottsága pénteken úgy határozott, hogy kulcsfontosságú jogszabályokat épít be a EU jogrendszerébe.

Izland és Norvégia 2008 óta vesz részt az EU 2005-ben létrehozott kibocsátás-kereskedelmi rendszerében (EU ETS). A rendszer célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozás megfékezése.

Az EU, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra 40%-kal csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest.

A következő évtizedben az EU, Norvégia és Izland fokozni kívánja az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködését azáltal, hogy összehangolja az EU ETS-en kívüli ágazatok, nevezetesen a mezőgazdaság, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás és az épületek üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentését.

Emellett fontos eleme a megállapodásnak, hogy fokozzák a széndioxid-kivonás földhasználat és az erdőgazdálkodás általi előnyeit.

A pénteki megállapodás az EU és az említett országok közötti szoros együttműködés eredménye, amely megerősíti a politikai szerepvállalást a klímaváltozás elleni küzdelemben.