Nekünk magyaroknak a szabadságunk a legfontosabb, ez nemzeti történelmünk mozgatórugója, mert mindent ennek a kivívása érdekében tettünk az elmúlt évezredek során és teszünk ma is - hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa csütörtökön Sopronban.
Hangsúlyozta, hogy a kormány ugyanolyan feltételeket kíván biztosítani a magyaroknak a Kárpát-medence minden régiójában. A külhoni magyarokra erőforrásként tekintünk, akikkel együtt, közösen alkotunk egy versenyképes, európai nemzetet - fogalmazott.
Hozzátette: a konferencia azért fontos, mert határokon átívelve, egy nemzetként vitatjuk meg a rendszerváltozás kérdéseit.
A nemzetpolitika eredményeit tekintve az ilyen alkalmak mutatják meg, hogy honnan,hová jutottunk - mondta, majd hozzátette, hogy mára természetessé vált az, ami régen csak álom volt.
Szilágyi Péter beszélt arról is, hogy a rendszerváltozás szele 1989-ben nemcsak az anyaországot érintette, Romániában 1989-90-ben ment végbe a legvéresebb rendszerváltoztatás Közép- és Kelet-Európában.
Kiemelte, hogy Temesvár vagy Marosvásárhely ugyanolyan bástyáját jelenti a szabadság kivívásának, mint Budapest vagy Sopron, és nem szabad megfeledkezni Sütő András vagy Tőkés László nevéről sem.
A harminc évvel ezelőtti Páneurópai Piknik eseményeiről azt mondta a miniszteri biztos, hogy egy olyan meghatározó összejövetel volt, amely lezárt egy több évtizede tartó sötét korszakot.
A konferenciához kapcsolódva a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat a Bethlen Gábor Alap támogatásával pályázatot hirdetett májusban a megyében élő és tanító történelemtanárok számára, hogy készítsenek egy, az 1989-es év megyebeli eseményeiről szóló oktatási anyagot, amely közelebb viszi a fiatalokhoz a korszakot.
Szilágyi Péter megköszönte a pályázó tanárok munkáját, mert általuk a felnövekvő nemzedék is megismerheti a magyarság 20. századi történelmének azon részét, amellyel a modern európai politikába újra bekapcsolódhatott az ország.
Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a határnyitás harminc éves évfordulója jó alkalmat ad arra, hogy az egykori eseményeket hitelesen dolgozzák fel és gyűjtsék össze, mert a határnyitás óta egy emberöltőnyi idő telt már el és ha ezt most elmulasztjuk, akkor könnyen a történelemhamisítás csapdájába eshetünk.
Hozzátette, hogy az ellenzék már most máshogy emlékszik az akkori pillanatokra. "Horn Gyulát, aki a történelem során végig a gyilkosok csapatában játszott, nagyformátumú, európai polgárként kezdik feltüntetni, pusztán azért, mert egy korabeli marketingfogás részeként átvágta a vasfüggönyt egy, az adott esemény kedvéért visszaépített darabját" - fogalmazott.
Beszélt arról is, hogy Maros megye mintegy húsz éve testvérmegyéje Győr-Moson-Sopronnak, a rendszerváltáshoz pedig úgy kapcsolódik, hogy az 1989-es romániai forradalomnak Maros megye, azon belül is Marosvásárhely a részese volt.
Az elnök elmondta, hogy a pályázattal az a céljuk, hogy egy olyan tananyag jöjjön létre, amely egy rendhagyó osztályfőnöki óra keretében tanítható az iskolákban, nyolcadik és tizenkettedik osztályok között. A pályázók közül kiemelkedett Greksza Tündének, a soproni Széchenyi István Gimnázium történelemtanárának a munkája, amely első lett.
A konferencián a harminc évvel ezelőtti magyarországi és romániai események felidézése mellett felszólalt Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, aki arról beszélt, hogy a mai felnőtt generációnak beszélnie kell az 1989-es eseményekről, tudatosítva a fiatalokban azt, hogy milyen volt az élet 1989 előtt.
(MTI)
0 Megjegyzések