Csaknem 170 vizsgálatot folytatott le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF), és ezek alapján több mint 370 millió euró (nagyjából 122 milliárd forint) visszafizettetésére tett javaslatot - írta kedden közzétett jelentésében a hivatal.
Az értékelés szerint a lezárt 167 vizsgálat nyomán 256 ajánlást adtak ki az illetékes közösségi és tagállami hatóságok számára, amelyek lehetővé teszik több mint 370 millió euró visszautaltatását. A szervezet ezen időszakban 1259 előzetes elemzés alapján 219 új eljárást indított.
A legtöbb vizsgálatot Magyarországon (9) zárták le, amelyet Görögország és Lengyelország követett (8-8). A közösségi források felhasználását érintő magyarországi vizsgálok közül hét végződött ajánlással, de az nem derült ki a jelentésből, hogy ezekben mekkora összeg visszafizettetésé javasolta a hivatal.
A magyar hatóságok 2012 és 2018 között húsz OLAF-ajánlás ügyében nem hoztak még döntést, húsz másik esetben viszont igen, ezek közül kilencben történt vádemelés, tizenegyben nem.
Tavaly 458 bejelentés érkezett az OLAF-hoz, és ennek több mint 90 százaléka magánforrásból. Magyarországról 33 bejelentést regisztráltak feltételezett csalásokra vonatkozóan, ezek közül 32 a magán-, egy a közszférából. A legtöbb bejelentés Romániában történt (58), ezután Bulgária (48) és Magyarország következett.
A szervezet a legszembetűnőbb tendenciákat is elemezte. Mint írták, elterjedt a színlelt vállalatok alapítása és a hamis üzleti tranzakciók álcázása, gyakoriak a csalások a mezőgazdasági termékek promóciója kapcsán, amelynek során a pénzt gyakran harmadik országokon keresztül mossák tisztára, illetve számos példa van nemzetközi bűnözői struktúrák vámcsalásaira is.
"Az eredmények jól mutatják, hogy tevékenységünk valódi következményekkel jár. Nem csupán az EU pénzügyi érdekeit védjük, hanem az európai polgárok egészségét és jólétét is" - nyilatkozott Ville Itala, az OLAF főigazgatója.
Egy évvel korábban, 2017-ben az EU csalás elleni hivatala rekordnagyságú összeget, körülbelül 3,1 milliárd eurót utaltatott vissza.
(MTI)
Az értékelés szerint a lezárt 167 vizsgálat nyomán 256 ajánlást adtak ki az illetékes közösségi és tagállami hatóságok számára, amelyek lehetővé teszik több mint 370 millió euró visszautaltatását. A szervezet ezen időszakban 1259 előzetes elemzés alapján 219 új eljárást indított.
A legtöbb vizsgálatot Magyarországon (9) zárták le, amelyet Görögország és Lengyelország követett (8-8). A közösségi források felhasználását érintő magyarországi vizsgálok közül hét végződött ajánlással, de az nem derült ki a jelentésből, hogy ezekben mekkora összeg visszafizettetésé javasolta a hivatal.
A magyar hatóságok 2012 és 2018 között húsz OLAF-ajánlás ügyében nem hoztak még döntést, húsz másik esetben viszont igen, ezek közül kilencben történt vádemelés, tizenegyben nem.
Tavaly 458 bejelentés érkezett az OLAF-hoz, és ennek több mint 90 százaléka magánforrásból. Magyarországról 33 bejelentést regisztráltak feltételezett csalásokra vonatkozóan, ezek közül 32 a magán-, egy a közszférából. A legtöbb bejelentés Romániában történt (58), ezután Bulgária (48) és Magyarország következett.
A szervezet a legszembetűnőbb tendenciákat is elemezte. Mint írták, elterjedt a színlelt vállalatok alapítása és a hamis üzleti tranzakciók álcázása, gyakoriak a csalások a mezőgazdasági termékek promóciója kapcsán, amelynek során a pénzt gyakran harmadik országokon keresztül mossák tisztára, illetve számos példa van nemzetközi bűnözői struktúrák vámcsalásaira is.
"Az eredmények jól mutatják, hogy tevékenységünk valódi következményekkel jár. Nem csupán az EU pénzügyi érdekeit védjük, hanem az európai polgárok egészségét és jólétét is" - nyilatkozott Ville Itala, az OLAF főigazgatója.
Egy évvel korábban, 2017-ben az EU csalás elleni hivatala rekordnagyságú összeget, körülbelül 3,1 milliárd eurót utaltatott vissza.
(MTI)
0 Megjegyzések