...

Vegyes fogadtatásra talált Jeremy Corbyn levele a bizalmatlansági indítványról

Vegyes fogadtatásra talált Jeremy Corbyn, a brit parlamenti ellenzék legfőbb erejét alkotó Munkáspárt vezetője levele, amelyben kilátásba helyezte a Boris Johnson konzervatív kormányfő elleni bizalmatlansági indítvány benyújtását a brit európai uniós tagság megállapodás nélküli megszűnésének megakadályozására.
A csütörtökre virradóra nyilvánosságra került levében a baloldali politikus azt írta, a nyári törvényhozási szünet végeztével benyújtják az indítványt, ha úgy látják, van esély az elfogadására. Jeremy Corbyn továbbá ideiglenes kormány megalakítására tett javaslatot a Munkáspárt vezetésével. A szigorúan átmeneti ideig tartó kormányzás alatt kérelmeznék az Európai Tanácsnál a Brexit október 31-i határidejének újbóli elhalasztását. Előrehozott választásokat írnának ki, amelynek kampányában amellett szállna síkra, hogy újabb népszavazást kell tartani az Egyesült Királyság uniós tagságáról, a kilépés feltételeiről. 

A közvélemény-kutatások szerint jelentősen megerősödött Liberális Demokraták vezetője elutasította Jeremy Corbyn javaslatát. Jo Swinson, az európai uniós tagság megőrzése mellett álló ellenzéki párt közelmúltban kinevezett vezetője a bizalmatlansági indítvány ötletét ugyan nem veti el, de a Munkáspárt vezetőjének személyét nem tudja elfogadni. Helyette Ken Clarke konzervatív politikust, a kormánypárt egyik veteránját vagy Harriet Harmant, a Labour tapasztalt politikusát, rövid ideig vezetőjét javasolná az átmeneti kormány élére. Emellett egy londoni rendezvényen beszélve felszólította képviselőtársait, hogy fogadjanak el törvényt, amely megakadályozná a rendezetlen kiválást.

A Skót Nemzeti Párt vezetője, Nicola Sturgeon skót miniszterelnök azonban azt mondta, nyitottak minden megoldásra, amellyel elejét lehetne venni a Brexitnek. "Bárkivel együttműködnénk, és mindent lehetőséget fontolóra veszünk" - jelentette ki a BBC-nek. Skóciában a túlnyomó többség az EU-tagság fenntartására szavazott a 2016-os népszavazáson, és a skót kormányfő többször is hangoztatta, nem fogja hagyni, hogy Skóciát "akarata ellenére kirángassák" az Európai Unióból. A brit kormány azonban bírálta Corbyn tervét. Boris Johnson egyik szóvivője úgy fogalmazott, kormányra kerülése esetén az ellenzéki politikus "hatályon kívül" helyezné a Brexit-népszavazás eredményét és romba döntené a gazdaságot. A miniszterelnök ezzel szemben tiszteletben tartja a három évvel ezelőtti referendum kimenetelét, és több pénzt költene az állami egészségügyi szolgálatra (NHS) - hangoztatta.

EU-párti konzervatív képviselők közül azonban négyen jelezték, hogy készek a párbeszédre Jeremy Corbynnal, a legfontosabb ugyanis a megállapodás nélküli kilépés megakadályozása. 

A brit parlament alsóháza szeptember 3-án ül össze újra. Amennyiben benyújtják a bizalmatlansági indítványt, annak három kimenetele lehet. Boris Johnson, akinek pártja kisebbségben, az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatásával kormányoz - és így is csak egyfős többsége van -, megnyeri a szavazást. Ez esetben minden változatlanul marad. Amennyiben veszít, 14 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy új többség formálódjon a parlamentben. A többség keresésére azonban Johnsonnak is lehetősége lenne, nem magától értetődő tehát, hogy az ellenzék kerülne kormányzóképes többségbe. Amennyiben 14 nap elmúltával nem jön létre új többség, választásokat kell kiírni, az előkészületek pedig 6-7 hetet vesznek igénybe. Az időpontra azonban a miniszterelnök, ebben az esetben tehát Boris Johnson tehet javaslatot, és általános várakozások szerint biztosan a Brexit október 31-i időpontja utáni dátumot választana. 

A kormány határozott álláspontja ugyanis, hogy az Egyesült Királyság október utolsó napján, brit idő szerint 23 órakor mindenképp kilép az EU-ból, akár sikerül újratárgyalnia a megállapodást, akár nem. Egyes szakértők szerint egyébiránt Johnsont a parlamenti választások rendjéről szóló 2011-es törvény értelmében jogilag semmi sem kötelezi arra, hogy egy vesztes bizalmi szavazást követően lemondjon tisztségéről, noha ez a hagyományok példátlan semmibevételét jelentené.

A megválasztásáért vívott kampányban a július 24. óta hivatalban lévő Boris Johnson nem zárta ki azt sem, hogy ennek érdekében akár kész lenne kezdeményezni a parlament felfüggesztését az uralkodónál. Ez bírálatok szerint súlyosan sértené a brit alkotmányosság központi elemét, a parlament szuverenitását. A képviselők többsége elutasítja a rendezetlen Brexitet. 

A Boris Johnson vezette kormány legfőképp az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) miatt veti el a miniszterelnök elődje, Theresa May által elért megállapodást az EU-val. A tartalékmegoldás a mostani brit kormány álláspontja szerint veszélyezteti az Egyesült Királyság szuverenitását, mert bizonytalan időre vámunióba kényszerítené az országot az EU-val, és így részben továbbra is vonatkoznának rá a közösség szabályai. 

Az EU azonban többször is nyomatékosította, hogy nincs mód a megállapodás újratárgyalására, és nem hajlandó törölni az ír-északír tartalékmegoldásról szóló záradékot, amit Boris Johnson többek között arra hivatkozva is követel, hogy a brit parlament háromszor is elutasította a megállapodást.

(MTI)

0 Megjegyzések

Hirdetés