Bosznia-Hercegovina addig nem fogadja vissza az Iszlám Államhoz (IÁ) csatlakozó, a harcokban részt vevő állampolgárait és családtagjaikat, míg meg nem alakul az új kormány, amelynek feladata, hogy létrehozzon egy, a szükséges eljárásokat koordináló és felügyelő operatív testületet - írta a Dnevni Avaz című szarajevói napilap csütörtökön.
A testületben a külügyminisztérium, az ügyészség és a boszniai nyomozó és védelmi hivatal (SIPA) képviselői kapnának helyet. Néhány nappal ezelőtt azonban az utolsó kísérlet is kudarcba fulladt, hogy elfogadjanak egy határozatot, amely definiálja, hogy a különböző intézmények milyen jogkörökkel rendelkezzenek az IÁ oldalán harcokban részt vett boszniai állampolgárok ellenőrzését és visszafogadását illetően - olvasható a lapban.
A délszláv országban tavaly októberben tartottak általános választást, ám a kormány azóta sem alakult meg, a győztes pártok ugyanis nem tudnak megfelelő koalíciós partnereket találni.
Dragan Mektic boszniai védelmi miniszter még februárban közölte, hazája nem tagadhatja meg saját állampolgáraitól, hogy hazatérjenek, még akkor sem, ha a terroristák oldalán harcoltak. Mint mondta, állandó kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal, valamint nemzetközi szervezetekkel, és egyelőre tíz dzsihadistáról tárgyalnak, akik közül kettő biztosan bosznia-hercegovinai állampolgár.
A lap úgy tudja, hogy legalább 14 boszniai állampolgárságú dzsihadistáról - akiknek a nevét is közli -, valamint 58 nőről és 200 gyermekről van szó. A dzsihadisták közül csak a 24 éves Velika Kladusa-i Ibro Cufurovic térhetett haza, aki jelenleg börtönben van, terrorizmussal vádolják, és bírósági tárgyalására vár. Cufurovic 2013-ban szökött Szíriába, és az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Boszniát valószínűleg hamis dokumentumokkal hagyta el.
A nyugat-balkáni országokból 2012 óta több százan - a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból - csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz, ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak önkéntesek a térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina törvényben tiltja a részvételt külföldi harcokban, a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről. Eddig húsznál több visszatérő iszlamistát ítéltek el.
A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőségeket, de többen is csatlakoztak az iszlám radikális ágához, a szalafista mozgalomhoz, amelyet az 1992-1995-ös boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosok, a mudzsahidek terjesztettek el.
(MTI)
0 Megjegyzések