A társadalmi integráció támogatásának hiánya nehezíti a menedékkérők "jogaikhoz való hozzáférését" Magyarországon

A társadalmi integráció magyar állami támogatásának hiánya komoly kihívásokat jelent a menedékkérők és a nemzetközi védelemre jogosultak számára, akik hatékony hozzáférést szeretnének emberi, társadalmi és gazdasági jogaikhoz - jelentette ki Tomás Bocek, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkárának menekültügyi különmegbízottja kedden.

Az ET közleménye szerint Bocek az Európa Tanács tizenegy tagállama, Magyarország mellett Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Portugália, Svédország, Törökország, Oroszország és Nagy-Britannia integrációs politikáját értékelte.

Jelentésében Magyarországgal kapcsolatban egyebek mellett megjegyezte, hogy "új politikája részeként" megszüntette, és az óta sem ír elő semmilyen követelményt kötelező vagy önkéntes integrációs programokban való részvételt illetően a bevándorlók és a nemzetközi védelemre jogosultak számára.

Az integrációs követelmények magyarországi hiánya azt jelenti, hogy az ország jelenleg egyáltalán nem nyújt ilyen támogatást. Az Európai Unió Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapjaiból (AMIF) finanszírozott projekteket a magyar kormány visszavonta, ez a lépés pedig negatívan befolyásolta a civil szervezetek által nyújtott "integrációs szolgáltatásokat" - vélte Bocek.

Hozzátette továbbá, a magyar hatóságoknak eleget kell tenniük a lakhatási, egészségbiztosítási és jövedelmi követelményeknek.

Az Európai Unión kívüli országok állampolgáraira vonatkozó általános követelmény, hogy a szálláshelyen legalább 6 négyzetméteres lakóteret kell biztosítani számukra, továbbá tartózkodásuk teljes időtartamára elegendő anyagi forrást kell biztosítani a megélhetés, az egészségügyi ellátás, és a lakhatás kiadásaira. A követelményt a családegyesítés esetében is alkalmazni kell - emelte ki a különmegbízott.

A jelentés általános részében azt is hangsúlyozta, hogy a migránsok és menekültek integrációját célzó politikák nem szolgálhatnak ellenőrzési célokat, azoknak az érintettek emberi és alapvető szabadságjogaik korlátlan élvezetét kell elősegíteniük.

Az integrációt célzó program sikerének feltétele, hogy egyénre szabott, a benne való részvétel pedig önkéntes - emelte ki Tomás Bocek.

A megkülönböztetés kockázatának elkerülése érdekében a kötelező nyelvi és polgári integrációs politikáknak figyelembe kell venniük a migránsok, a menekültek és minden kiszolgáltatott csoport sajátos igényeit. A túlzottan magas jövedelemküszöb, a hivatalos ügyek elhúzódó várakozási ideje, a lakhatási követelmények korlátozása, vagy a csökkentett pénzügyi támogatások, kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a családegyesítésre mint az integráció egyik legfontosabb elemére.

A tagországoktól származó információk és összehasonlító elemzésük révén a jelentés segíti a kormányokat integrációs politikájuk kialakításában és végrehajtásában, hogy a bevándorlók és menekültek számára biztosítsák az emberi és alapvető szabadságokat az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az Európa Tanács követelményei szerint - közölte az ET menekültügyi különmegbízottja.

(MTI)