Vallásszabadság-emlékhelyet avattak Székelyderzsben

János Zsigmond erdélyi fejedelem első köztéri szobra az egyik központi eleme a székelyderzsi vallásszabadság-emlékhelynek, amelyet vasárnap adtak át az 1568. évi tordai országgyűlés vallásszabadságról szóló törvényének és a Magyar Unitárius Egyház (MUE) megalakulásának 450. évfordulója tiszteletére.

Ünnepelt vasárnap Székelyderzs közössége, felavatták ugyanis a vallásszabadság emlékhelyét. A vártemplomban tartott istentiszteleten Újvárosi Katalin székelymuzsnai lelkésznő arra biztatta az ünneplőket, hogy éljenek a lélek szabadságával.

Ezt követően bemutatták a Vallásszabadság 450 elnevezésű lovas zarándoklatról Magyari Tekla és Simó Csaba által készített A hit lovasai című filmet. A vallásszabadság tereit bejáró emlékzarándoklatról Székely Kinga Réka, a MUE hitéleti és missziói előadó-tanácsosa elmondta: az egyháznak, de minden magyarnak erőforrás és ezt a missziót tovább kell vinni.

A fejedelem templomra néző bronz mellszobra ifj. Kolumbán-Antal József szobrászművész munkája. Mellette helyezték el a vallásszabadság törvényének négy nyelven kőbe vésett szövegét.

Kovács István, a MUE közügyi igazgatója összefoglalta az emlékév üzeneteit, Demeter Sándor Loránd helyi lelkész pedig János Zsigmondot méltatva kiemelte értékteremtő életművét. Az ünnepi műsorban közreműködtek a fejedelem nevét viselő általános iskola diákjai, az Arany Griff Rend tagjai pedig János Zsigmond korabeli udvari táncokat adtak elő.

VIA