Kétéves mélypontra zuhantak a főbb nyugat-európai tőzsdék irányadó mutatói csütörtökön a gazdasági növekedés lassulása, az olajárak csökkenése és az amerikai-kínai feszültségek újabb fellángolása miatti aggodalmak felerősödésének következtében.
Hongkongtól New Yorkig a világ minden tőzsdéjén riadót fújtak a befektetők annak nyomán, hogy amerikai kérésre letartóztatták a világ legnagyobb mobil távközlési berendezésgyártó vállalata, a kínai Huawei egyik vezetőjét Kanadában, ami az amerikai-kínai ellentétek eszkalálódásának veszélyét vetíti előre.
A londoni FTSE-100 mutató 3,18 százalékos, a frankfurti DAX-index 3,44 százalékos, a párizsi CAC-40 index pedig 3,31 százalékos mínuszban fejezte be a kereskedést. A páneurópai indexek közül a Stoxx Europe 600 és az FTSE Eurofirst 300 index egyaránt 3,31 százalékkal, míg az euróövezeti EuroStoxx50 3,33 százalékkal esett. Az indexeket a technológiai vállalatok, a bankok és az autógyártók árfolyamának meredek csökkenése húzta lefelé.
New Yorkban az európai tőzsdezárás idején a Dow Jones ipari átlag 2,68 százalékos, az S&P 500-as index 2,51 százalékos, a Nasdaq-piac összetett mutatója pedig 1,93 százalékos mínuszban állt.
Kanadában még szombaton tartóztatták le a Huawei globális pénzügyi igazgatóját, Meng Van-csout, a kínai távközlési óriásvállalat alapítójának lányát, de a kanadai sajtó csak szerdán számolt be erről. Sajtóértesülések szerint a kényszerintézkedés az Irán ellen bevezetett amerikai szankciók megsértésével hozható összefüggésbe.
Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök éppen szombaton tárgyalt és állapodott meg abban, hogy 90 napra tűzszünetet kötnek a hónapok óta dúló kereskedelmi háborúban, és ez idő alatt megpróbálnak átfogó megállapodásra jutni. Meng Van-csou letartóztatása azonban veszélybe sodorhatja az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalásokat, ráadásul sokan attól is tartanak, hogy az ügy miatt Peking megtorló intézkedésekkel sújthatja a Kínában működő amerikai vállalatokat.
Az ázsiai tőzsdéket is a mélybe taszította az aggodalom, elsősorban a technológiai cégek szenvedték meg a történteket. A Huawei kínai szektortársai közül a ZTE árfolyama közel 6 százalékkal csökkent Hongkongban, a Tencent vagy éppen a Sunny Optical, a Huawei egyik beszállítója 5 százalékot veszített értékéből. Sanghajban a Wingtech Technology a 10 százalékos napi limittel zuhant, a Raisecom Technology pedig 4 százalékot esett.
A kockázatvállalási hangulatot pedig csak tovább rontották az amerikai recessziós kockázatok miatti aggodalmak, amelyek tovább erősödtek, mert a kétéves amerikai államkötvények hozama (2,778 százalék) továbbra is meghaladja az ötévesekét (2,763 százalék). Elemzők a válság közeledésének egyik megbízható előjelének tekintik azt, amikor a rövidebb lejáratú papírok hozama nagyobb mint a hosszabb lejáratúaké.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajkeverék, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára csökken. A februári határidős jegyzésekben a Brent hordónként 3,57 százalékos mínuszban, 59,36 dolláron, a januári WTI pedig 3,88 százalékos nyereségben, 50,84 dolláron forgott. Napi mélypontján a Brent 58,42 dolláron, a WTI-t pedig 50,11 dolláron jegyezték.
Sajtóértesülések szerint a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tagállamainak szakminiszterei megállapodtak a kitermelés korlátozásáról a Bécsben folyó szokásos féléves tanácskozáson, de részleteket csak azután közölnek, hogy az olajkartellen kívüli szövetségeseikkel, köztük Oroszországgal is dűlőre jutnak. Az olajárak azért indultak meredek csökkenésnek, mert a szaúd-arábiai olajügyi miniszter azt mondta, hogy a kitermelés napi egymillió hordós korlátozása elégségesnek tűnik a piac stabilizálásához, elemzők azonban nagyobb, napi egymillió és 1,3 millió hordó közötti értéket várnak.
Egy euróért 1,1368 dollárt adtak a nemzetközi bankközi piacon, 0,21 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz.
(MTI)
Hongkongtól New Yorkig a világ minden tőzsdéjén riadót fújtak a befektetők annak nyomán, hogy amerikai kérésre letartóztatták a világ legnagyobb mobil távközlési berendezésgyártó vállalata, a kínai Huawei egyik vezetőjét Kanadában, ami az amerikai-kínai ellentétek eszkalálódásának veszélyét vetíti előre.
A londoni FTSE-100 mutató 3,18 százalékos, a frankfurti DAX-index 3,44 százalékos, a párizsi CAC-40 index pedig 3,31 százalékos mínuszban fejezte be a kereskedést. A páneurópai indexek közül a Stoxx Europe 600 és az FTSE Eurofirst 300 index egyaránt 3,31 százalékkal, míg az euróövezeti EuroStoxx50 3,33 százalékkal esett. Az indexeket a technológiai vállalatok, a bankok és az autógyártók árfolyamának meredek csökkenése húzta lefelé.
New Yorkban az európai tőzsdezárás idején a Dow Jones ipari átlag 2,68 százalékos, az S&P 500-as index 2,51 százalékos, a Nasdaq-piac összetett mutatója pedig 1,93 százalékos mínuszban állt.
Kanadában még szombaton tartóztatták le a Huawei globális pénzügyi igazgatóját, Meng Van-csout, a kínai távközlési óriásvállalat alapítójának lányát, de a kanadai sajtó csak szerdán számolt be erről. Sajtóértesülések szerint a kényszerintézkedés az Irán ellen bevezetett amerikai szankciók megsértésével hozható összefüggésbe.
Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök éppen szombaton tárgyalt és állapodott meg abban, hogy 90 napra tűzszünetet kötnek a hónapok óta dúló kereskedelmi háborúban, és ez idő alatt megpróbálnak átfogó megállapodásra jutni. Meng Van-csou letartóztatása azonban veszélybe sodorhatja az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalásokat, ráadásul sokan attól is tartanak, hogy az ügy miatt Peking megtorló intézkedésekkel sújthatja a Kínában működő amerikai vállalatokat.
Az ázsiai tőzsdéket is a mélybe taszította az aggodalom, elsősorban a technológiai cégek szenvedték meg a történteket. A Huawei kínai szektortársai közül a ZTE árfolyama közel 6 százalékkal csökkent Hongkongban, a Tencent vagy éppen a Sunny Optical, a Huawei egyik beszállítója 5 százalékot veszített értékéből. Sanghajban a Wingtech Technology a 10 százalékos napi limittel zuhant, a Raisecom Technology pedig 4 százalékot esett.
A kockázatvállalási hangulatot pedig csak tovább rontották az amerikai recessziós kockázatok miatti aggodalmak, amelyek tovább erősödtek, mert a kétéves amerikai államkötvények hozama (2,778 százalék) továbbra is meghaladja az ötévesekét (2,763 százalék). Elemzők a válság közeledésének egyik megbízható előjelének tekintik azt, amikor a rövidebb lejáratú papírok hozama nagyobb mint a hosszabb lejáratúaké.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajkeverék, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára csökken. A februári határidős jegyzésekben a Brent hordónként 3,57 százalékos mínuszban, 59,36 dolláron, a januári WTI pedig 3,88 százalékos nyereségben, 50,84 dolláron forgott. Napi mélypontján a Brent 58,42 dolláron, a WTI-t pedig 50,11 dolláron jegyezték.
Sajtóértesülések szerint a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tagállamainak szakminiszterei megállapodtak a kitermelés korlátozásáról a Bécsben folyó szokásos féléves tanácskozáson, de részleteket csak azután közölnek, hogy az olajkartellen kívüli szövetségeseikkel, köztük Oroszországgal is dűlőre jutnak. Az olajárak azért indultak meredek csökkenésnek, mert a szaúd-arábiai olajügyi miniszter azt mondta, hogy a kitermelés napi egymillió hordós korlátozása elégségesnek tűnik a piac stabilizálásához, elemzők azonban nagyobb, napi egymillió és 1,3 millió hordó közötti értéket várnak.
Egy euróért 1,1368 dollárt adtak a nemzetközi bankközi piacon, 0,21 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz.
(MTI)
0 Megjegyzések